A Serious Man


serious


A Coen testvérek legújabb filmje, mely saját kicsiny agyacskámat legalább annyira megosztotta, mint a közönséget.

A történet középpontjában egy zsidó tanár áll, akinek az élete,családja,mindene, mit is mondjunk, szép lassan széthull.

Fekete komédiának volt feltüntetve, s igen, volt benne néhány ironikus és vicces rész, de engem valahogy az egész egy keserű undoros sajnálattal töltött el. Egyáltalán nem az volt amit vártam. A félénk, esetlen zseni vergődése volt ez nekem, és ráadásul tele volt még tűzdelve annyi, valamilyen szempontból undorító karakterrel, hogy az már egy idő után fájdalmas volt, a millió zsidó szokásról nem is beszélve. Komolyan mondom, ez a film szerintem a nem zsidó nézők körében csak xenofóbiát eredményezhet.
Persze nem is Coen film lenne, ha nem lenne tele motívumokkal, szokásokkal, fura karakterekkel, félig-meddig beteges párbeszéddel, de ez most valahogy nem úgy sült el mint a többi.

A színészi alakítások nagyon jók voltak, le a kalappal… Michael Stuhlbarg akkorát alakít… eszméletlen. Beírta magát a láthatatlan noteszembe, s most már csak pironkodva említhetem… ezelőtt a film előtt én még nem hallottam a nevét.

A film elején lévő élő halott jelenetről pedig annyit… hogy én nem fogtam fel, hogyan is kapcsolódik a többi részhez, ha valaki igen, segítségét kérem.

Összesítve: nem mondhatom, hogy rossz volt, de nem az volt, aminek leírták, s nem ért fel a Coen filmekkel szembeni elvárásaimhoz.

7/8

Advertisements

5 thoughts on “A Serious Man

  1. Azon kívül, hogy a nagyhírű rabbi akit annyi időn keresztül emlegetnek úgy nézett ki mint a halott tag az elejéről, nem sok kötődést látok az intro és a film közt. Amúgy szerintem nagyon kedves voltál a filmmel kapcsolatban, én még blogolásra sem méltattam…

    • Ennyi szűrődött le nekem is… s gondolkoztam, hogy ez a rabbi mos az a rabbi? de nem… mert akkor nem kellett volna még tovább öregedjen… de most, hogy ezt írtad megnyugodtam, azt hittem csak én értelmeztem vészesen félre a filmet… így most már nyugodtan elkönyvelem , hogy a filmmel volt a baj ,p

  2. Ellenkezni fogok. Szerintem épp ettől olyan nagyszerű, hogy az egész film a zsidó kultúrával szembeni ÖNirónia, ami ennek a kultúrának nagyon nagy része. Én még ilyen filmet nem láttam, ami ennyire autentikus arcokat vonultat fel, és így megmutatja, ezzel az önreflexióval, hogy ki is a zsidó, milyen is a zsidó.
    A rabbis rész pedig éppen ettől helyénvaló. Nagyon sok ilyen kedves, irónikus, furcsa zsidó mítosz van, mindegyiknek körülbelül ilyen a hangulata, és mivel szerintem az egész film erről szól: “mutassuk be a zsidót” jó ötletnek tartom, mint bevezetőt. Közös pontok: dybukk(szellem) motívum( később Sy Ableman, aki megkísérti a főszereplőt), babona és hit,a bölcs, a valódi bölcs, amit ma már csak kereshetünk. Ami a legnagyobb ellentét a bevezető és a film között: az a könnyedség,amivel az életet és a halált látják. A “mai” részében a filmnek pedig épp a nyomasztó igazság áll és Larry Gopnik szomorú története, aki keres, keresi Istent, a bölcsességet és az igazságot, de csak gondot és bajt talál. Nagyjából núgy mint bármelyikünk manapság.
    Igen, úgytűnik a filmnek ez a legnagyobb baja: elvárja, hogy értsd az önbírálatot, a karikatúrát. Nekem könnyű értenem, félig zsidó vagyok, ismerem ezt a világot. Coenék is ismerik. Egész Amerika ismeri. Én élveztem, hogy végre nem holocaust-önsajnálatról van csak szó (körülbelül egyidőben láttam ezt és az Inglorious Basterds-et, amiben ugyancsak a másfajta hozzáállásnak örvendtem) és szerintem nagyon nagy lépés ez a film, nagyon kortárs (és örök) problémákkal, nagyon jól megformált figurákkal.

    • Igen, de egyszerűen keserű volt és kellemetlen. Sy Ableman nem kísértette meg a főszereplőt, hanem eltiporta, belefojtotta a szót, mivel Gopnik nem tudott kiállni magáért, a kísértős álmok pedig csak az ő felkavartságát tükrözik. Értem az önbírálatot, és a karikatúrát is, de szerintem itt akkor is mellé lett fogva. Egyszerűen, egy kívülállónak (még ha hallott is valamit a zsidóság szokásairól) ez a film rossz lesz. A karakterek bár jól ki vannak találva, kétszínűek, negatívak,zseniálisan okosak, kiegyensúlyozatlanok és hiányosak. Szerintem hosszútávon csak sztereotípiákat fog elültetni, épp a túl erős karikatúrával és iróniával.

  3. Visszajelzés: True Grit (2010) « Sandorkavargat's Blog

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s