True Grit (2010)




A Coen testvérek 10 Oscarra jelölt filmjéről van szó (amiből sajnos végül egy sem lett meg). Ki gondolta volna, hogy egy hősies John Wayne western-ből egy kis modern hozzáállással ilyen jó dolog születhet… nem is beszélve arról, hogy (véleményem szerint) a True Grit mennyivel jobb legutóbbi filmjüknél, az A Serious Man-nél, még akkor is ha a témák különbözősége miatt a filmek közt nem lehet csak egyszerű párhuzamokat vonni.

Sztori:

Mattie Ross egy fiatal lány, aki a fejébe vette, hogy mindent megtesz édesapja gyilkosának a kézre kerítéséért. Így kerül majd kapcsolatba Rooster Cogburn-el, a kegyetlenségéről hírhedt marshal-al, akit, bár először semmibe sem veszi, végül mégiscsak sikerül felbéreljen. Útjuk az indián földekre fog vezetni, a mogorva öreg s a határozott, de ugyanakkor nagyon önfejű lány veszélyes kalandjának leszel a tanúja…

Puff…
Na ez úgy hangzik mint egy sima lovagolós piff-puff film. Jobban belegondolva az is. S mégis valami teljesen más. Mi tenné különlegessé? Hol is kezdjem… kezdjük a karakterek közti különbségekkel, a viszonylag kevés, de annál ércesebb párbeszéddel, azzal a fantasztikus valóságérzettel, mellyel az egész át van itatva, a hosszú, csendes jelenetekkel, melyek vad tájakra kalandoztatnak bennünket, ahol az emberi élet nem sokat ér, s miközben nézed, ez a sivárság teljesen átjár téged is, s azon veszed észre magad, hogy kicsit mintha szoronganál. Néhány vicces pillanat amely ebbe a vadságba ékelődik, s még emberibbé teszi azt. A halál gondolata, mellyel meg kell barátkozni, beteljesületlenül maradt utolsó kívánságok. Az a mód, ahogy a komplex karakterek illeszkednek ebbe az egészbe, kezdve az okos, határozott, de még túl fiatal lánnyal, a mindent megélt idős rókával, aki előbb lő, s aztán kérdez, mert így biztosabb, s a jó modorú Texas Ranger-el, aki a marshal teljes ellentéte. A vad közegben egy érdekes kötődés fog kialakulni a szereplők között, aztán a végkimenetel persze szinte könnyet fog csalni a szemekbe. Ha Cogburn karakterét nézzük, az egész film olyan lesz, mint egy jellemrajz. Kezdve a makacsságával, azzal, hogy a szabályok felé helyezi magát, lekezelő, iszákos, komikus… később hihetetlen bátorságról, s óriási szívről tesz tanúbizonyságot. Jeff Bridges alakítása pedig ismét mindent visz.
Ami talán nem volt igazán a topon a filmben, az Josh Brolin része. Tom Chaney-vel elég kuszán ismerkedünk meg, s az egész valahogy nem tűnt elég hitelesnek. Ami nehézséget okozhat még egyeseknek, az Jeff Bridges nehézkes, de annál autentikusabb mormogása lesz. De ez viszont nem hiba :p

Sok a duma… és még jöhetne… de jöjjenek inkább a nevek:
Jeff Bridges (őt imádjuk), Hailee Steinfeld (nagyszerű alakítás, nevet megjegyezni), Matt Damon (a szokásosnál szimpatikusabb), Josh Brolin (talán a film gyengepontja), Barry Pepper, …

Remélem nem fecsegtem túl sokat, ez a film egy élmény… szerintem modern western-t ennél magasabbra emelni nem lehet.


10

Advertisements

One thought on “True Grit (2010)

  1. Visszajelzés: Lista a 200 kedvenccel… | Sandorkavargat's Blog

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s