Sucker Punch (Álomháború, 2011)




Zack Snyder filmjeit általában kedvelem. Ott volt eddig a Dawn of the Dead (2004), 300 (2006), Watchmen (2009), és a Legend Of The Guardians (2010), és most muszáj volt hogy jöjjön egy ilyen Sucker Punch -féle, hogy megváltoztassa a véleményem.

Igazából nem tudom, hogy ezt a filmet utáljam, vagy tiszteljem-e, mert szeretni semmiképp sem tudom. Ha úgy igazán össze akarnám foglalni, kb. azt mondhatnám: hogyan lehet túl sok fantáziával, animációval és lopott túlbonyolítással megölni egy közepes alapgondolatot.

Sztori:
A hatvanas években játszódik, mikor a BabyDoll-nak becézett szőke lány, édesanyja halála után, gonosz nevelőapja hatására, elmegyógyintézetbe kerül. A következő pillanatban már lekötözve találjuk egy székben, s egy ismeretlen orvos lobotómiát akar végezni rajta (lobotómia– emberke lenyugtatása egy agybavert vékony csákány segítéségével. Ha jól találják el a pontot- kedves emberke, ha nem … s ez a gyakoribb – répa, retek, mogyoró), mielőtt azonban a csákány beverődne, a fantázia szárnyalni kezd…

Vélemény:
Na most kellene elmagyaráznom, mit is jelent az, hogy utáltam, de tiszteltem…
Már amikor először magyarázatlanul a lobotómiához értünk, tudtam, hogy itt most valami nagyon dús dolog következik, s igazam is volt, hirtelen egy Moulin Rouge-szerű bordélyban találta hősnőnk magát, ahonnan meg kellett valahogy szökni… de ehhez bizonyos eszközök kellettek… ezt nem magyarázom részletesebben, lényeg ami lényeg, itt Babydollnak táncolnia kell miközben ezeket beszerzik, de amikor táncolni kezd, hirtelen egy új, vad, harcos fantáziában találja magát, ahol harcolnia kell, pl. gépfegyveres keleti szellemekkel, vagy náci zombikkal, hogy csak a Dod Sno vagy a sima manga beütést hozzam fel. Ez pedig már a történet harmadik szintje, s az egész tiszta Inception. ingázunk a második és a harmadik szint között, miközben kialakul valahogy egy konfliktusokkal teli néhány hét története, egy szökési kísérlettel fűszerezve… innen érünk vissza az elejére.
Mi tetszett? A merészsége.
Mi nem tetszett? Minden más. Emily Browning szép, de nagyon gyenge volt vezérszereplőnek. A szintek közötti masszív különbség úgy környezetben, mint mozgalmasságban, teljesen élvezhetetlenné teszi a filmet, egyszerűen nincs egy normális ritmusa. 2 réteg valóságszerű… míg a harmadik átmegy Duke Nukem-be, csak csajokkal. A bordélyos rész nem elég részletes, és meghökkentő, más szóval lapos. A kezdeti jelenetek a lassítások miatt minden erejüket elvesztik, a zene eszméletlen jó, de olyan kaotikusan közévágva, hogy csak még jobban a néző agyára megy, a harcos jelenetekben túl sok a lassítás… én értem, hogy szép az animáció, de ez már mégis sok…
Nem tudsz úgy végignézni egy másfél órás filmet, hogy az elején sejted mi a franc történik… aztán egy óráig nézed a képernyőd, s agyad jobb fele azt kérdi a baltól: Ez most mi a f.sz? Az meg azt válaszolja: Nemtom… nézzük inkább a falat… az koherensebb. A film végén minden összeáll… ha ki bírja várni a néző… és elég erősen figyel. Amikor teljesen összeállt a kép, az volt az első gondolatom, hogy: tiszteletem a bonyodalomért, de ez a film rémes volt

Nevek:
Emily Browning, Abbie Cornish, Jena Malone, Vanessa Hudgens, Jamie Chung, Carla Gugino, Scott Glenn, …

Tiszteletem annak aki túlélte ezt a filmet!

5

Advertisements

8 thoughts on “Sucker Punch (Álomháború, 2011)

  1. Újra meg újra ámulatba ejtesz a bejegyzéseiddel. Eszméletlen, hogy milyen frissességgel, ötletességgel és háttértudással írsz. A bejegyzések formája, szabadsága, tartalma, rengeteget tanulhat belőle az ember. Soha ne hagyd abba! 🙂

  2. Ha jól vettem ki, azt írod, hogy elsősorban a túlbonyolítottsága miatt nem tetszik. A sztorira gondolsz vagy a megvalósításra? Mert ha az előbbire, az óriási poén, ugyanis mindenhol máshol azzal kötnek bele, hogy nincs története:) Ezzel nem téged akarlak támadni, csak ez úgy tetszik – persze ha jól értettem az írásod lényegét.

    Ja és még valami: A Duke Nukemben vannak robotok? Merthogy a harmadik harc a jövőbeli és ott robotokkal küzdenek a lányok.

    • Hey sámán,

      Szóval… nem a túlbonyolítottsággal van a baj, hanem azzal ahogyan azt megvalósították. Túl sok a káosz és a kuszaság az elemek között, az elemek nagy része pedig közönséges. A filmnek van története, bár egy kicsit gyengus történet (szőke baba az elmegyógyintézetből meg akar szökni, de neki nem sikerül neki … csak a szintén szőke barátnőjének….), de legalább van neki. A film pedig nagyon komplex volt… ezért tiszteltem… csak nem tetszett ahogyan az egész össze volt rakva.

      A Duke Nukem-ben UFO-k vannak :p nem is azt akartam mondani, hogy onnan koppintották, hanem arra akartam célozni (a magam sikertelen módján), hogy shooter jellege van. 🙂

      Írj máskor is, egyáltalán nem veszem támadásnak. Szia!

  3. Na tegnap este megnéztem a filmet (a rendezői változatot). Nekem baromira bejött. Az animáció is, a történet is (még ha úgy lett összelopva akkor is) és a csajok is. Tuti újranézős lesz.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s