Bunraku (2010)


Bunraku… mit is jelent ez a szó? mit is jelent ez a film?…
Hogy a film fura világa valamivel érthetőbb legyen: A bunraku egy tradicionális japán… bábszínház… színes 120 centis babákkal, színes papírdíszletekkel, színesebbnél színesebb történetekkel, pergős japán módon előadva… gyakran énekkel (kántálással) kísérve.

Sztori:
Na ezt a ‘halandzsa’ sztorit nehéz elmagyarázni… de szóval… egy világrengető háború után a fegyverek be lesznek tiltva, s az emberek újra pengével s ököllel kell megmérkőzzenek egymással… a bűn és a terror ettől még nem szűnik, a kegyetlenek hatalmasak lesznek, míg a gyengék el lesznek tiporva.

Két hős vetődik egy zsarnok uralta városba, mindkettőt más indok vezérli, de mindkettő képes az életét áldozni érte…

Vélemény:
Ez egy nagyon fura film… amolyan stílusegyveleg, nagyon le is lett szarva érte. Stílusát tekintve amolyan harcművészeti-akció film, egy nagy adag furábbnál furább stíluselemmel s történettekeréssel egybekötve. A sok stíluselem miatt a film sokaknak egy gyorsított gagyi halandzsának tűnhet, melyet könnyű megérteni, de nehéz követni.
Nekem maga a film eléggé tetszett. Tetszett a színpadias jellege, a színek, a zene, a sokat nem mondó szövegek, karakán karakterek, a jelenetek s helyek közötti kivágott papírkönyv-szerű átmenetek , összecsukló, majd újra felnyíló házak, stb. (nagyszerű, de viszonylag olcsó animáció).

Igazából élveztem a gyors tempót is, mert legalább megadta a történet menetét… kicsit keletiesen csak előre… ha lassabb lett volna, a lineáris történetfuttatás  az egyszerű, kicsit gyengus történettel nem igazán állt volna össze. A stílus maga kelet-amerikai… harcművészet fetish fegyvernélküli western fetish-el ötvözve… aminek már maga a gondolata is elég vicces.

A sztori nagyon sima és sablonos, s épp a stíluselemek teszik érdekessé. A szereplőkről épp annyit tudunk meg, amennyi a történethez elkerülhetetlen, s nem igazán bocsátkoznak filozófiai eszmefuttatásokba. A környezet kegyetlen, a karakterek erősek s kegyetlenek, minden adott az erejük összeméréséhez. A harcjelenetek nagyon jól vannak koreografálva, nincsenek össze-vissza ellassítva, kemények s dinamikusak.

A színészi játék… eh… nem rossz, igazából Woody Harrelson-t dicsérném, aki mellékszereplőként a háttérből nagyon szépen összetartotta a történetet. Lesz még egy kis elmélkedés a vadászról, a vadról, a zsarnokról, az erőről s az igazságérzetről, de mindez néhány mondatos keretek között, csak azért, hogy az elvadult akciónak legyen magyarázata. Még annyit, hogy Demi Moore-ból talán egy kicsit többet is ki lehetett volna hozni, Kevin McKidd pedig nagyszerűen adta elő a brutális szociopatát.

Szóval, ez egy olyan stílusos kis film, mely agyatlan szórakozást ígér, s egy percig sem igyekszik magát túl komolyan venni. Ha te sem teszed, talán jól elszórakozol rajta.

Nevek: Josh Hartnett, Gackt, Ron Perlman, Demi Moore, Woody Harrelson, Kevin McKidd, …
Rendezte: Guy Moshe

Egyszer igazán nézhető, még ha nem is lesz életed filmje.

8

Trailer:

Devil (Ördög 2010)


Két ember egy liftben:

– Jó napot. Maga is itt dolgozik?

-Nem. Én vagyok az Ördög!

-kínos csend- …


Kb. erről lenne szó. Na jó, kicsit leegyszerűsítettem a dolgot. 5 ember egy liftben. Persze bennragadtak. Aztán pedig egyre furcsább dolgok történnek, főleg az áramszünetek alatt…

Szóval… ez egy olyan büntetősdi. 5 emberünk van. Mindenkinek van piszkos kis titka. De az egyiküké sötétebb az összes többiénél. Ő ugyanis a gonosz, aki eljátszadozik a halandókkal, s még azokat is képes lesz kiiktatni, akik be akarnak avatkozni a játékba. M. Night Shyamalan hatása nagyon is érződik rajta, még akkor is, ha nem mondhatjuk olyan jónak mint például a The Sixth Sense-t (1999) vagy a The Village-t (2004).

Mi tetszett?
Az alakítások jók voltak, egy-két jelenet nagyon el volt találva. Félig-meddig hangulatosnak nevezném.

Mi nem tetszett?
Lift. Annyi rossz gonosz liftes filmet láttunk már, hogy nehéz volt komolyan venni. Ráadásul akad itt majd egy-két bődületes klisé is majd. A sztori nagyon kiszámítható volt… már a közepétől érezni lehetett ki is lesz az, hogyan is fog bevégződni.  És még valami… Ha már ő az Ördög, miért is kell leoltania a fényeket, hogy játszadozzon? Lehet, hogy ez egy olyan Texas Hold ‘Em dolog volt a részéről… ez mindent megmagyaráz. Kicsit ilyen volt számomra: kialudtak a fények!!! Ez Az! Valaki végre meg fog halni! épp ideje….

Nagyon jók voltak amúgy a fejjel lefelé felvételek… és egy-két, a városra vonatkozó fura képkocka… ezekre illik figyelni, mert ez a film állítólag egy trilógia első része (The Night Chronicles)… mely a természetfelettit igyekszik modern úrbán környezetbe helyezni, s úgy riogatni a nézőket. Így első nekifutásra talán ez nem is volt olyan rossz, de azért van még mit javítani rajta.

Nevek: Chris Messina, Logan Marshall-Green, Jenny O’Hara, Bojana Novakovic, Bokeem Woodbine, Geoffrey Arend,…

Igen… láttunk már hasonlót, de egyszer talán elmegy…

7