Intézzük el 2010-et egyszer s mindenkorra. pt.1.


Sajnálom, hogy nem jelentkezek. Sajnálom, hogy nincs időm semmire, sajnálom, hogy nincs kedvem semmihez. De ez van. Közbejött ez az életnek nevezett szerencsétlenkedés, s két mély medence közt kell egyensúlyozzak. De most ne várjátok, hogy órányi önsajnálatot olvassatok, mert még ahhoz sincs kedvem, ezért nagyon röviden s szárazon el fogok intézni néhány tavalyi filmet, s aztán megint el fogok tűnni, mint giliszta salátátok alsó levelében.

Az híres nemes lista:

1. Üvegtigris 3 – Az elsőnél rosszabb, a másodiknál sokkal jobb, amolyan kellemes kikapcsolódás film azzal a csapat idiótával. 9

2. Winter’s Bone – kicsit sajnálom, hogy nem sikerült hosszabban írjak róla. Nagyon vontatott film volt, különös kegyetlenséggel, s nagyszerű színészi játékokkal övezve. Figyelem: nem könnyű falat. 10

3. The Next Three Days – nagyon jól indul, s istencsapásos amerikai módon fejeződik be. Russel Crowe szépet alakít. 8

4. The Kids are All Right – egy leszbikus pár gyermekei meg szeretnének ismerkedni spermadonor apukájukkal. Valahogy engem ez az egész családi összevisszaság nem hatott meg. 7.5

5. The Chronicles of Narnia: The Voyage of the Dawn Treader – esés, harcias, gyerekes is valahol, nézhető. Ok. 8.5

6. Conviction – Egy sajnálatos igaz történeten alapuló film, Hilary Swank-kel s Sam Rockwell-el a főszerepben. Elég nehezen nézhető, de végül megéri a fáradalmat. 8.5

7. Wasted on the Young – modern gazdag gyerek agyturkászás ausztrál módra. Elég sablonra fújt fekete festék íze van. 6.5

8. Heartbreaker (L’arnacoeur)Romain Duris (a Gadjo Dilo óta nem láttam), s Vanessa Paradis-al a főszerepben. Egy nyálasan szórakoztató romantikus vígjáték, igazi francia módra, sok-sok hazugsággal megfűszerezve. 8

9. Pelican Blood – na gondolom erről sem hallott senki. Egy elég érdekes pszichológiai dráma, két ingatag madárkedvelő fiatal tragikus szerelmével a középpontban. Klasszikusan szép színvilág, sivár, kicsit sablonos, de fordulatokban elég gazdag történettel. Meglepetésemre a vártnál sokkal jobb volt. 8.5

10. Barney’s Version – na végre én is megtudtam mit jelent a pikareszk (amolyan szabad lélek regény :p). Ez a film az 🙂 Tessék megnézni. Paul Giamatti a köbön. 9

11. SubmarineRichard Ayoade (tessék a nevet megjegyezni) egy nagyszerű filmmel állt elő, mely által szatirikus betekintést nyerünk a nyolcvanas évek brit tinédzserének szürke családi s érzelmi drámájába. Nagyszerű! 10

12. Lebanon, Pa. – csak azért, hogy legyen igazi sablonháború is a listán. 4

13. Haevnen (In a Better World) – még egy példa arra, miért is imádom az Észak-európai filmeket. Jellemrajz a köbön! 10

14. Wrecked – egy autóbaleset után Adrien Brody másfél órát szerencsétlenkedik egy autóroncsban, majd egy erdőben. Amnézia, meg Benji. Ezt a filmet 20 perc alatt el lehetett t volna intézni. 6

15. I Want to be a Soldier – egy 8 éves gyermekről, akit a láthatatlan barátai először az űrhajós majd a katonai pálya felé ösztökélnek. Az egész jól induló kis pszichés játékból végül sablonos tragédia lesz. 2 igazi szülői pofon, s meg lett volna oldva a hiszti. 5.5

Kb. Ennyi mára. Bezárt Sanci mesetára.

Bis Bald!

Reklámok

Filmlövészet… (Part 2)


21. Megamind (Megaagy, 2010)
A Madagaszkárok rendezőjének új alkotása, tele híres színészek hangjával (Will Ferrell, Brad Pitt, Jonah Hill). Egyike azoknak az újféle humoros hős-antihős animációknak melyek annyira divatba jöttek az elmúlt néhány évben, humorában sokban hasonlít a Despicable Me-re, mondjuk a témája más. Milyen a film? Olyan amilyennek szánták. Komolytalan, szórakoztató, egyfajta szuperhős paródia. Eszméletlen hogy ezt a nagyfejű kék űrlényt mennyire meg fogja kedvelni a néző a végére. Az egyedüli idegesítő elem a technika által létrehozott gonosz szuperhős lesz.

8.5
22. Kill the Irishman (2011)
Egy elég kegyetlen igaz történetből született film, egy Cleveland-i keményfiú felemelkedéséről s bukásáról a hetvenes évek Amerikájában. Ez egy ízig vérig hagyományos akció-krimi, teletűzdelve néhány nagyszerű alakítással, pl.  amit Ray Stevenson s Christopher Walken nyújtott.

9


23. Ironclad (2011)
A Magna Carta aláírta (1215, mely a király hatalmát hivatott korlátozni) utáni brit állapotokat mutatja be, mikor is a király bosszúból hadjáratot indít a fellázadó nemesek ellen. A film Rochester kastélyának ostromára összpontosít, mely akkoriban egy nagyon fontos taktikai pontnak számított.

Azonban, ez a film a történelem megcsúfolása. Én értem, hogy szabadosság, meg igazából a hangsúly a harcon van, de azért mégis. Az egész nagyon sablonos, nagyon lapos, hiába az olyan nevek mint Paul Giamatti (aki fantasztikusan játszik), Brian Cox, Derek Jacobi,… James Purefoy karaktere az igazi történelmi alak egy nagyon lebutított formája, s minek az a felesleges szerelmi szál, … csak úgy, hogy elteljen 10 perc szemsarkos nézésekkel.

Jaj s a legrosszabb… mióta beszélnek a dán zsoldosok magyarul???

 5.5


24. Hop (Hopp, 2011)
Azt hittem legalább poénos lesz, de nem. Csak egy dagadt személyiségzavaros csirkét láttam.

4
25. Henry’s Crime (2010)
Egy férfi, akit egy olyan bűnért ítéltek el amit nem ő követett el, elhatározza, hogy elköveti azt amiért elítélték. A film igazából a lehető legősibb recept alapján van elkészítve, s sajnos nem sok újat nyújt a nézőnek. Keanu Reeves karaktere túl fásult, Vera Farmiga rendben van, a filmet igazából James Caan alakítása miatt lesz érdemes végignézni.

7


26. Happythankyoumoreplease (2010)
Fiatal emberek felnőtté válása, illetve a szerelem és a szeretet hogyan lopja be magát életükbe napjaink New York-jában. Akik kedvelik Josh Radnor-t, azok óvakodjanak tőle. Attól, hogy száz szót egybe írunk, még nem lesz művészi valami. Attól, hogy unalmas, még mindig nem lesz művészi valami, még akkor sem ha pozitív üzenete van.

6


27. Hall Pass (Elhajlási engedély, 2011)
Poénos kezdet után sablonháború, ismét Owen Wilson módra.

6.5


28. Four Lions (2010)
Egy nagyon érces brit komédia, négy szerencsétlen terroristajelöltről, akik egy robbantást szeretnének véghezvinni, s erre ‘edzenek’. Kegyetlen kis film, de nagyon fején találja a szöget. Ajánlom mindenkinek.

9.5


29. Drive Angry 3D (Féktelen harag, 2011)
Azt hittem legalább egy agyatlan akciófilmnek elmegy majd, de sajnos nem… ez még annak is rossz. Ilyen idióta sztorit ritkán látni, le a kalappal. A baj ott kezdődik, hogy stílusos akar lenni, s ez William Fichtner miatt még egy picit sikerül is, de az agyament elemek között a sztori elvesződik. Pontosabban igazából meg sem lett írva. Az a baj, hogy ez nem egy Machete vagy egy Hobo with a Shotgun akart lenni, hanem valami vagányabb, keményebb, ami tátott szájjal hagyja a nézőt. Rossz hír: normális történet nélkül ilyet nem lehet csinálni. Ha már nekem is rossznak tűnik egy agyatlan akciófilm, akkor baj van (általában toleráns vagyok).

4.5


30. Cedar Rapids (Céges Buli, 2011)
Kollégája halála után hősünk fogja képviselni biztosító cégét az éves találkozón. De vajon mire képes azért, hogy cége ismét elnyerhesse a minden évben kiosztott nagy presztízsű díjat?

Idegesítő komédia, idegesítő karakterekkel, félig lerágott csont poénokkal.

6.5


31. Beneath Hill 60 (2010)
Egy vagány ausztrál film, mely szintén igaz történeten alapul. Egy ausztrál csapatnak az lesz a feladata az első világháború kellős közepén Belgiumban, hogy egy, a vájatokba rejtett óriásbomba segítségével semmisítsék meg a német vonalat. A film szépen van kivitelezve, simán zajlik, néhány emlékképpel megspékelve, egy klausztrofóbiás közegben. A háború feszültségének a nagyszerű bemutatása. Látni kell.

9.5


32. Beastly (A szép szörnyeteg, 2011)
Szépség és a szörnyeteg gyermekeknek akik a serdülőkor alsó határát súrolják, de azt hiszik már túl nagyok a mesékhez. Rémes. Maradjunk a Disney változatnál.

5


33. Battle: Los Angeles (A Föld Inváziója-Csata: Los Angeles, 2011)
Ilyen hosszú s idióta nevet. Szóval, jönnek az UFO-k, romba döntenek mindent, de még nem tudjáék, hogy kicsi amerikai osztagban embereikre akadtak. HAHAHA!!! Ki lehet hagyni. Egész jó grafika, nevetségesen kiegyensúlyozatlan harcjelenetekkel, s sablonosan semmilyen történettel, csak azért, hogy az amerikai nézőnek a pici egója még nagyobbra duzzadjon.

6


34. Arthur (Arthur, a legjobb parti, 2011)
Hmmm. Arthur egy elkényeztetett gazdag semmirekellő, akit választás elé állítanak. Vagy megházasodik, s 1 milliárd dollárja lesz, vagy a szabadságot választja, s nem lesz semmije.

Russell Brand itt egész nézhető volt. Ez a pojáca szerep pont illett hozzá. A filmnek kb. az a hibája, hogy sokan akarva-akaratlanul még össze tudják hasonlítani az ezelőtt 30 évvel készült, Dudley Moore-féle Arthurral. S mindenki tudja: Dudley Moore > Russell Brand. Szóval, ha rajongtál az eredetiért, akkor kihagyhatod, amúgy meg egyszer elmegy. Ja, s Helen Mirren csodás volt.

7.5


35. Animal Kingdom (2010)
Egy nagyon kemény ausztrál film, egy 17 éves fiúval a főszerepben, akinek választania kell a bűnöző család- családi kötelék s a rendőrség-becsület között. Nehéz végignézni, de ha az első félórát kibírod, végül megéri.

8.5


36. Age of Heroes (2011)
Ian Flemming. A James Bond könyvek atyja. A második világháborúban pedig különleges osztagok koordinálója. Egy ilyen osztag kicsit fikciós történetével ismerkedünk meg. Tele nagy angol nevekkel: Sean Bean, Danny Dyer, James D’arcy, … nem tökéletes, de másfél órát elütni jó.

7


37. The Kid (2010)
Egy elég megrázó film, Kevin Lewis (bestseller szerző) hányatott fiatal éveiről. Nehéz végig kihúzni.

7.5


38. Provinces of Night (Bloodworth, Az éjszaka országai, 2010)
40 év után az elveszett apa hazatér, s az amúgy sem idilli hátrahagyott családban óriási port kavar. Egyszerű közeg, egyszerű emberekkel, sima forgatókönyv, erős közepes színészi játékkal. Egyszer megéri megnézni, már csak Kris Kristofferson, Val Kilmer, Barry Corbin, vagy Hilary Duff miatt is.

7.5


39. 5 Days of War (2011)
a 2008-as Grúz-orosz konfliktusról. Ízléstelen egy amerikai propagandafilm, természetesen egy riporter szemszögéből. Nyugodtan ki lehet hagyni.

4


40. Morning Glory (Ébredj Velünk, 2010)
 Ahelyett, hogy inkább előléptetnék, a fiatal TV- producernőt inkább leléptetik. Következő állása sem lesz mesés: egy haldokló reggeli műsorból kell sikeres show-t varázsolnia. Nagyon kellemes egy film, ez legfőképp a Rachel McAdams jelenéségnek tudható be. Harrison Ford-nak pedig ez volt az egyik legpoénosabb szerepe az elmúlt jónéhány év folyamán.

9

 

Na ennyi mára. Bezárt Sanci mesetára. 🙂

Bis Bald.

The vs. Das Experiment (2001/2010)


thedas

Még egy példa az amerikai remakelésre,  ugyebár Hollywoodnak az európai filmgyártás nem jó. Az eredmény? hmmm…
Szóval, fogjuk az európai filmünket (ami érdekes módon egy 1971-es Stanford kísérleten alapszik) s szerezzünk bele néhány neves színészt, aztán adjuk el újra. Számoljuk bele azt, hogy a nép nagyrésze nem látta az eredetit, mert ki a franc szereti azokat a fránya feliratokat olvasni, ha nem muszáj, de lényeg a lényeg, a pénzünket szépen megforgattuk, s akár még profitot is termelünk.

Sajnos itt is tisztén erről van szó. A Sztori lényegében ugyanaz, minimális amerikaias változtatásokkal.
Egy kísérleti laborban egy börtönt állítanak fel, s szép összeggel kísérleti patkányokat toboroznak. A jelentkezőket aztán kettéosztják, egy részük börtönőr lesz, többségük elítélt. Aztán pedig csendben figyelik, mi lesz az eredmény… a bezártság hatására az emberi elme pedig fantasztikus dolgokra képes… (jó vagy rossz értelemben, helyzettől függ).

Az eredeti filmet nagyon szerettem. Egy olyan film volt, mely bár nagyon brutális, abszolút lebilincsel az elejétől a végéig, elgondolkodtat, tanulsága van, s olyan élményt nyújt melyet igazából sohasem fogsz elfelejteni. Das Experiment? Igen, emlékszem rá. Amerikai társáról mi a véleményem? Alig kötött le másfél órára, tudtam mi fog következni, s ezt még a neves bagázs sem tudta elfeledtetni velem. Ha nem láttam volna az eredetit, azt mondtam volna, hogy bár kicsit amerikaias, de egész jó film volt, viszont az a plusz, melyet DAS-szal kezdődő társa adott, az ebben sehol sem volt benne.

Főbb motívumok? Most kezdjem? Néhány szóban: erő, alárendeltség, kiszolgáltatottság, emberség, hatalom, bezártság… amolyan pszichológiai játékról van szó, mely véres valóságba torkollik.

Nézzük a színészek harcát. Európai viszonylatban neves társasággal találkozik a néző a 2001-es filmben, például:
Moritz Bleibtreu, Christian Berkel, Danny Richter, Justus von Dohnanyi , … aki valamennyire néz német filmeket, az találkozik ezekkel a nevekkel (főleg Bleibtreu nevével, aki egy tucat neves német filmben játszott, kezdve a Lola Rennt-el), s talán egy-kettő még ismerősnek is csenghet. Itt kezdődik az amerikai Tour de Force…: Adrien Brody (jó alakítás, de volt már jobb is… mostanában a filmek minősége, melyekben szerepet vállal mintha egyre esne), Forest Whitaker(belőle teljesen elegem lett), Cam Gigandet( a klisé megtestesítője a filmben), Clifton Collins Jr.(mexploitation), Fisher Stevens, Ethan Cohn, Maggie Grace,

Tanulság: ha igazi élményt akarsz, mint az esetek 80 százalékában, nézd az eredetit. Ha nem láttad az eredetit, s nem is igazán van kedved agyalni egy kicsit, akkor nyugodtan nézd az amerikai verziót, mert nézhető, a hardcore Brody orr rajongók szeretni fogják.

Jegy:                DAS 10                                                     THE 7

Un Prophéte (2009)


prophete

2009 legelismertebb francia filmje, Oscarra is volt jelölve, azonban alulmaradt az El Secreto de sus Ojos-al szemben.

Mit is fog látni a kíváncsi érdeklődő?
Hogyan verekszi fel magát a ranglétrán egy szemfüles fiatal arab elítélt egy francia börtönben. Dióhéjban ennyi. tényleg.

Ez bizony megint egy olyan hosszú (150 perc), vontatott, fura film, mely nem mindenkinek való. Komplex dologgal fogja magát szembetalálni a néző: egy részről a karakterfejlődésen lesz a hangsúly, mint válik a láthatatlan kölyökből, akit mindenki ide-oda toszogat, igazi férfi a börtön hűs árnyékában. Másrészről, a film a rendező (Jacques Audiard) azon vágyát hivatott kielégíteni, hogy filmet készítsen egy olyan réteg számára, kikről nem igazán létezik hű kép a filmvilágban, mint pl. a francia arabok (bár ezt a kijelentését később visszavonta, miikor kijelentette, hogy ez a film nem a társadalom egy víziós képe … akkor döntse el ő is, hogy most mit is akart bemutatni). Egyesek szerint a film igaz történeten alapul, mások ezt cáfolták. Teljesen lényegtelen. A cselekmény lassan halad előre, csigabiga lesz, mint azt már egy drámában megszokhattuk, de azért ebben az esetben nem mondhatod majd el, hogy tulajdonképp nem is történt benne semmi. Találkozni fogunk itt még egy bizonyos fokú vallásossággal, babonával, látomásossággal, bűntudattal, amolyan bonyolult szimbólumkavalkád fog kialakulni egy agyilag nagyon is egyszerű központi karakter körül.

A színészekről:
Számomra minden név ismeretlen volt ezzel a filmmel kapcsolatban. Ha inkult vagyok, nagyon sajnálom s felvállalom…
A nevek: Tahar Rahim (a fiatal elítélt, Malik, nagyon erős alakítás), Niels Arestrup (a börtön egyik főmuftija), Adel Bencherif (Malik egyetlen barátja, s később a visszaesés egyfajta szimbóluma), Hichem Yacoubi (az arab akit Malik meg kell öljön, s aki kísérteni fogja… a legjobb karakter az egész filmben.)

Még egy kis extra: Audiard volt elítélteket fogadott fel tanácsadók s extrákként, csak azért, hogy a börtön hangulatát sikeresebben kialakítsa.

Kb. ennyi lenne a duma. Nem egy egyszerű film, nem egy szép film, de nagyon is érdekes, s egyszer mindenképp érdemes megnézni.

9/10

Van Diemen’s Land


diemen


Ez egy elég nehéz, lassú, s kemény film. A történet brutális, azonban igaz. Ismert tény, hogy az angolok az emberi ‘piszkot’, melytől meg akartak szabadulni, előszeretettel szállították Ausztráliára és környékére, s ott ráadásul még a birodalom hasznára is váltak. A történet egy szökést tár elénk, Tasmániában (Van Diemen’s Land Tasmánia régi neve). 1822-ben játszódik, amikor is 8 elítélt megszökik Macquarie Harbour-ból, egyenesen bele a Tasmán vadonba. Az ő útjukat fogjuk követni, az elejétől a végéig, mikor is az éhség előhozza az ösztönöket, s a szökési kísérlet túlélési harcba s kannibalizmusba fullad.

A film egyetlen hibája talán az, hogy a történet nem teljes. Alexander Pearce, ír bűnöző történetéről van szó, akit Írországból 6 pár cipő ellopása miatt küldtek a Tasmániába. Első szökése után még volt egy második is, mely szintén kannibalizmusba fullad, hamar elfogják, s ez úttal bizonyítékok is vannak, s felakasztják (1824). De a film csak 1822-ről szól. Talán jobb lett volna ha a történet egészében meg lett volna filmesítve.

Akkor a pozitívumokról: a táj vadsága nagyon jól keveredik a mesélő elvont mondataival, s az egésznek egy eredeti érzése lesz. Elég kevés a párbeszéd a filmben, ez is két nyelven, írül s angolul. Igazán nagy nevekkel nem találkozunk, de a színészi alakítások ettől függetlenül jók. Áthatja a cselekményt egy durva vad drámaiság, egyszerű ösztön, s ez is passzol a környezettel.

Nem egy popcorn film, de szerintem érdemes vetni rá egy pillantást

8