Don’t be Afraid of The Dark (2011)


Hasznos tanács azoknak akik háromszor körbefordulnak a sötét szobában mielőtt lehunynák szemeik, de még aztán is mintha hűvös leheletet éreznének átsuhanni vállaikon.

Sztori:

Egy gazdag festő kegyetlenül megöli a házvezetőnőjét a fogaiéért, hátha akkor a kicsi lények, akik a hamu gödrön keresztül járnak fel, lenyugszanak, s visszaadják a gyermekét. Azonban a festőnek is nyoma vész… napjainkban a restaurátor apa, a barátnője s a lánya fog beköltözni a lakásba, hogy rendbe tegyék azt. S a lények megneszelik ottlétük…

Vélemény:

Kicsit felemás, de inkább pozitív, mint negatív. Először is, beszélünk egy kicsit a film hátteréről. A film egy 1973-as TV film remake-je, elődje amolyan klasszikusnak számít, ha jól tudom. Ezenkívül, a filmet távolról HP Lovecraft The Rats in the Walls című írása ihlette.
De térjünk vissza a filmre. A film hangulata sejtelmes, kicsit hátborzongató, itt-ott félelmetes, kísérteties, titokzatos, undorító, magyarán, elég hangulatos. A hangulatot maga a ház is segíti, de igazán a Guillermo Del Toro-féle sejtelem, settenkedés, hanghatások, lények, melyekről az elején igazán nem lehet eldönteni, hogy angyali eredetűek, vagy ördögiek, de régóta megbújnak az emberek világával párhuzamosan… itt amolyan fogtündérekről lesz szó, de biztos vagyok benne, hogy csukott szájjal fogsz ezek után elaludni ha a fogtündér az eszedbe jut.
Mi volt rossz benne? a forgatókönyv egy-egy helyen elég trappista (hiányos), néhány helyen pedig sejtelmességből banalitásba torkollik.
A végkimenetel valahol nem meglepő, s várható, de passzol a film egészéhez. Annyi biztos, ha Guillermo Del Toro a rendezői szerepet is vállalta volna, akkor sokkal jobb lehetett volna.

Nevek:
A színészi alakítások elég acélosak, főleg Bailee Madison (a kislány)részéről, aki még Guy Pearce-t s Katie Holmes-t is simán lemosta a vászonról.

Egyszer mindenképp meg lehet nézni. Nem tökéletes, de hangulatos.

8

Trailer:


Filmlövészet… (Part 2)


21. Megamind (Megaagy, 2010)
A Madagaszkárok rendezőjének új alkotása, tele híres színészek hangjával (Will Ferrell, Brad Pitt, Jonah Hill). Egyike azoknak az újféle humoros hős-antihős animációknak melyek annyira divatba jöttek az elmúlt néhány évben, humorában sokban hasonlít a Despicable Me-re, mondjuk a témája más. Milyen a film? Olyan amilyennek szánták. Komolytalan, szórakoztató, egyfajta szuperhős paródia. Eszméletlen hogy ezt a nagyfejű kék űrlényt mennyire meg fogja kedvelni a néző a végére. Az egyedüli idegesítő elem a technika által létrehozott gonosz szuperhős lesz.

8.5
22. Kill the Irishman (2011)
Egy elég kegyetlen igaz történetből született film, egy Cleveland-i keményfiú felemelkedéséről s bukásáról a hetvenes évek Amerikájában. Ez egy ízig vérig hagyományos akció-krimi, teletűzdelve néhány nagyszerű alakítással, pl.  amit Ray Stevenson s Christopher Walken nyújtott.

9


23. Ironclad (2011)
A Magna Carta aláírta (1215, mely a király hatalmát hivatott korlátozni) utáni brit állapotokat mutatja be, mikor is a király bosszúból hadjáratot indít a fellázadó nemesek ellen. A film Rochester kastélyának ostromára összpontosít, mely akkoriban egy nagyon fontos taktikai pontnak számított.

Azonban, ez a film a történelem megcsúfolása. Én értem, hogy szabadosság, meg igazából a hangsúly a harcon van, de azért mégis. Az egész nagyon sablonos, nagyon lapos, hiába az olyan nevek mint Paul Giamatti (aki fantasztikusan játszik), Brian Cox, Derek Jacobi,… James Purefoy karaktere az igazi történelmi alak egy nagyon lebutított formája, s minek az a felesleges szerelmi szál, … csak úgy, hogy elteljen 10 perc szemsarkos nézésekkel.

Jaj s a legrosszabb… mióta beszélnek a dán zsoldosok magyarul???

 5.5


24. Hop (Hopp, 2011)
Azt hittem legalább poénos lesz, de nem. Csak egy dagadt személyiségzavaros csirkét láttam.

4
25. Henry’s Crime (2010)
Egy férfi, akit egy olyan bűnért ítéltek el amit nem ő követett el, elhatározza, hogy elköveti azt amiért elítélték. A film igazából a lehető legősibb recept alapján van elkészítve, s sajnos nem sok újat nyújt a nézőnek. Keanu Reeves karaktere túl fásult, Vera Farmiga rendben van, a filmet igazából James Caan alakítása miatt lesz érdemes végignézni.

7


26. Happythankyoumoreplease (2010)
Fiatal emberek felnőtté válása, illetve a szerelem és a szeretet hogyan lopja be magát életükbe napjaink New York-jában. Akik kedvelik Josh Radnor-t, azok óvakodjanak tőle. Attól, hogy száz szót egybe írunk, még nem lesz művészi valami. Attól, hogy unalmas, még mindig nem lesz művészi valami, még akkor sem ha pozitív üzenete van.

6


27. Hall Pass (Elhajlási engedély, 2011)
Poénos kezdet után sablonháború, ismét Owen Wilson módra.

6.5


28. Four Lions (2010)
Egy nagyon érces brit komédia, négy szerencsétlen terroristajelöltről, akik egy robbantást szeretnének véghezvinni, s erre ‘edzenek’. Kegyetlen kis film, de nagyon fején találja a szöget. Ajánlom mindenkinek.

9.5


29. Drive Angry 3D (Féktelen harag, 2011)
Azt hittem legalább egy agyatlan akciófilmnek elmegy majd, de sajnos nem… ez még annak is rossz. Ilyen idióta sztorit ritkán látni, le a kalappal. A baj ott kezdődik, hogy stílusos akar lenni, s ez William Fichtner miatt még egy picit sikerül is, de az agyament elemek között a sztori elvesződik. Pontosabban igazából meg sem lett írva. Az a baj, hogy ez nem egy Machete vagy egy Hobo with a Shotgun akart lenni, hanem valami vagányabb, keményebb, ami tátott szájjal hagyja a nézőt. Rossz hír: normális történet nélkül ilyet nem lehet csinálni. Ha már nekem is rossznak tűnik egy agyatlan akciófilm, akkor baj van (általában toleráns vagyok).

4.5


30. Cedar Rapids (Céges Buli, 2011)
Kollégája halála után hősünk fogja képviselni biztosító cégét az éves találkozón. De vajon mire képes azért, hogy cége ismét elnyerhesse a minden évben kiosztott nagy presztízsű díjat?

Idegesítő komédia, idegesítő karakterekkel, félig lerágott csont poénokkal.

6.5


31. Beneath Hill 60 (2010)
Egy vagány ausztrál film, mely szintén igaz történeten alapul. Egy ausztrál csapatnak az lesz a feladata az első világháború kellős közepén Belgiumban, hogy egy, a vájatokba rejtett óriásbomba segítségével semmisítsék meg a német vonalat. A film szépen van kivitelezve, simán zajlik, néhány emlékképpel megspékelve, egy klausztrofóbiás közegben. A háború feszültségének a nagyszerű bemutatása. Látni kell.

9.5


32. Beastly (A szép szörnyeteg, 2011)
Szépség és a szörnyeteg gyermekeknek akik a serdülőkor alsó határát súrolják, de azt hiszik már túl nagyok a mesékhez. Rémes. Maradjunk a Disney változatnál.

5


33. Battle: Los Angeles (A Föld Inváziója-Csata: Los Angeles, 2011)
Ilyen hosszú s idióta nevet. Szóval, jönnek az UFO-k, romba döntenek mindent, de még nem tudjáék, hogy kicsi amerikai osztagban embereikre akadtak. HAHAHA!!! Ki lehet hagyni. Egész jó grafika, nevetségesen kiegyensúlyozatlan harcjelenetekkel, s sablonosan semmilyen történettel, csak azért, hogy az amerikai nézőnek a pici egója még nagyobbra duzzadjon.

6


34. Arthur (Arthur, a legjobb parti, 2011)
Hmmm. Arthur egy elkényeztetett gazdag semmirekellő, akit választás elé állítanak. Vagy megházasodik, s 1 milliárd dollárja lesz, vagy a szabadságot választja, s nem lesz semmije.

Russell Brand itt egész nézhető volt. Ez a pojáca szerep pont illett hozzá. A filmnek kb. az a hibája, hogy sokan akarva-akaratlanul még össze tudják hasonlítani az ezelőtt 30 évvel készült, Dudley Moore-féle Arthurral. S mindenki tudja: Dudley Moore > Russell Brand. Szóval, ha rajongtál az eredetiért, akkor kihagyhatod, amúgy meg egyszer elmegy. Ja, s Helen Mirren csodás volt.

7.5


35. Animal Kingdom (2010)
Egy nagyon kemény ausztrál film, egy 17 éves fiúval a főszerepben, akinek választania kell a bűnöző család- családi kötelék s a rendőrség-becsület között. Nehéz végignézni, de ha az első félórát kibírod, végül megéri.

8.5


36. Age of Heroes (2011)
Ian Flemming. A James Bond könyvek atyja. A második világháborúban pedig különleges osztagok koordinálója. Egy ilyen osztag kicsit fikciós történetével ismerkedünk meg. Tele nagy angol nevekkel: Sean Bean, Danny Dyer, James D’arcy, … nem tökéletes, de másfél órát elütni jó.

7


37. The Kid (2010)
Egy elég megrázó film, Kevin Lewis (bestseller szerző) hányatott fiatal éveiről. Nehéz végig kihúzni.

7.5


38. Provinces of Night (Bloodworth, Az éjszaka országai, 2010)
40 év után az elveszett apa hazatér, s az amúgy sem idilli hátrahagyott családban óriási port kavar. Egyszerű közeg, egyszerű emberekkel, sima forgatókönyv, erős közepes színészi játékkal. Egyszer megéri megnézni, már csak Kris Kristofferson, Val Kilmer, Barry Corbin, vagy Hilary Duff miatt is.

7.5


39. 5 Days of War (2011)
a 2008-as Grúz-orosz konfliktusról. Ízléstelen egy amerikai propagandafilm, természetesen egy riporter szemszögéből. Nyugodtan ki lehet hagyni.

4


40. Morning Glory (Ébredj Velünk, 2010)
 Ahelyett, hogy inkább előléptetnék, a fiatal TV- producernőt inkább leléptetik. Következő állása sem lesz mesés: egy haldokló reggeli műsorból kell sikeres show-t varázsolnia. Nagyon kellemes egy film, ez legfőképp a Rachel McAdams jelenéségnek tudható be. Harrison Ford-nak pedig ez volt az egyik legpoénosabb szerepe az elmúlt jónéhány év folyamán.

9

 

Na ennyi mára. Bezárt Sanci mesetára. 🙂

Bis Bald.

The King’s Speech (A Király Beszéde-2010)


Honnan is kezdjem? Igazából ez megint egy olyan film, melyet nem arra találtak ki, hogy szavakba öntsék.
Miről is szól?
VI. György angol király beszédképtelenségéről. Pontosabban arról, miként is szabadul meg tőle Lionel Logue logopédus segítségével.

És akkor próbáljuk meg körbeírni a körülírhatatlant. Sokaknak ez a film hosszasnak és semmilyennek tűnhet. A vasárnap délutáni filmnéző szempontjából ez teljesen érthető is. Van egy herceg… aki képtelken beszédet mondani. Könycsepp. Big A Deal…. Azonban ha más szemszögből nézzük a filmet, rá kell jöjjünk, hogy itt valami mesteriről van szó. Először is, True Story! Másodszor, egy igen kényes történelmi időszakot ír körül a fura sztorihoz képest meglepően hűen. Harmadszor: a karakterekben kavargó érzéseket pontról pontra érezteti a nézővel… kezdve a herceggel, aki nem érzi magát méltónak a trónra, menekülni szeretne a feladat elől, de el kell fogadnia sorsát, fel kell nőnie hozzá, mindezt egy háború árnyékában. Aztán ott van a botcsinálta logopédus, akinek óriási szíve s tudása van, érdekes, vicces karaktere, egyedül a diplomái hiányoznak. A kettejük kedvelem-utálom kapcsolata már magában is érdekes lenne. A film azonban tovább követi a történelem fonalát, Edward király botrányos lemondásával, a királyi család kötöttségeinek bemutatásával, mely megpecsételi a tagok életét, egészen a király híres beszédéig, mely egy új, sötét korszak kezdetét jelentette Európa történetében. Minden egyes apró szösszenet hűen ki van dolgozva, s figyelni kell minden másodpercére, még akkor is, ha első ránézésre esetleg úgy tűnik, hogy nem történik semmi. Jellemrajzokat ilyen mélységben, ilyen érzéssel már ritkán lát az ember. Aki ismeri valamennyire Tom Hooper rendező munkásságát, az tudja, hogy a különleges karakterekkel mindig keményen játszadozik, s egy világot közvetít a néző felé egyszerűen a jellemvonásaik, viselkedésük, érzéseik, hátterük, álmaik bemutatásával (mint ahogy azt pl. a The Damned United esetében is tette, hogy csak a legutóbbit említsem.)
Ezt a filmet már csak a Colin Firth s Geoffrey Rush által nyújtott mesés színészi alakításokért is megéri megnézni, még akkor is, ha maga a történet esetleg nem is ragadtat el annyira.

Nevek:
-mint már említettem, Colin Firth (teljesen megérdemelt Oscar, bár szerintem a többi jelölt is legalább ennyire megérdemelte), Geoffrey Rush (Aki a POTC-ban nem igazán szerette, most egy teljesen új oldalát ismerheti meg, keserédes karakter mesteri előadásban), Helena Bonham Carter, Guy Pearce (kicsit többet szerettem volna látni a filmben),Jennifer Ehle, Derek Jacobi, Timothy Spall, …

Nem húzom tovább a szót. Fantasztikus film, látni kell. És kész.

10