I Melt With You (2011)


 

Kezdjük az élet tragikus részével, s haladjunk majd szépen, naponta a napsütés s a rózsaszín mókusok felé…

Vannak olyan napok, amikor egyszerűen nincs kedved felkelni. Úgy érzed nem történhet semmi jó, nem vár semmi aznap amiért érdemes lenne felkelni. Van, hogy csak nézed a falat, s nem tudsz semmit sem kezdeni magaddal. Van, hogy a félelem bénít le, vagy van olyan is, hogy olyan boldog lehetsz az egyik pillanatban, hogy a másik, kicsit  csendesebb pillanat rettenetesen rosszul esik. Van amikor úgy érzed, hogy teljesen párhuzamos vagy a világgal, mintha nem is lennél része annak, mintha senkit sem érdekelne mi van veled. Van olyan is, amikor számodra fontos emberek tűnnek el az életedből, mennydörgősen, vagy csendben. Van, hogy egyszerűen csak elveszted a fonalat. Van, hogy csak unalom ül ki szemedbe, van, hogy csak kétségbeesés, van, hogy elégedetlenség, van olyan amikor semmisség, de a mosoly nagyon ritka már…

Ez a film négy barátról fog szólni, akik össze-összeruccannak néha, egy balhés hétre, a régi szép idők emlékére. Távol a mindennapoktól, a barátság s nosztalgia fényében. Ez az év azonban más lesz…

A film pörgősen indul,  mint minden, amit nagyon vársz már. Úgy tűnhet, hogy hőseink tele vannak élettel… pedig a pörgésnek két változata van… van az egészséges… amikor tényleg topon vagy… s van a másik fajtája, amikor esetleg úgy tűnik, hogy topon vagy, de igazából csak lassan pusztítod magad. Ez a film ez utóbbit példázza.  Már az első pillanattól fogva érezhető az árnyék a négy barát fölött, s ahogy telnek a napok, fogy a pia, s lassan beléjük lát a néző… a végeredmény ijesztő lesz. Út az ember pszichéjének s kétségbeesésének, indoktalan indulatosságának a közepébe.

S mindezt nagyon stílusosan. A színészi játékok meglepően jók. A forgatókönyv nagyon jó a film közepe feléig. Az elején érezhető az út az erőltetett pörgésből a semmibe, viszont a végére sajnos nagyon kifogyott belőle az ötlet. A film színvilága bámulatos, s szerintem a monkey-cam dolgok tökéletesen illettek bele. A zene is nagyon passzol, bár itt-ott kicsit kaotikusan, fület verően durván van illesztve.

Néhányan egyszerűen kapuzárási pániknak írták le ezt a filmet. Szerintem kicsit több volt benne, bár egy kis finomítással akár sokkal jobb is lehetett volna.

Sok a duma, jöjjenek a nevek:

Thomas Jane – WOW. Rob Lowe – WOW2.

Jeremy Piven, Christian McKay, Carla Gugino.

Rendezte: Mark Pellington (Henry Poole is Here, The Mothman Prophecies, Arlington Road)

Szóval, nem tökéletes film, egy 8, 8.5 -öt érne, de tízest fogok rá adni, mert kifejezetten meghatott azon az eltolt estén, amikor láttam, s azért is mert átlagban csúnyán le lett szavazva. A két Trailer itt lesz lejjebb. Ha szeretitek az ízlés s ízléstelen határát súroló pszichés, de mégsem túl durva filmeket, akkor ezt látni kell.

10

 

Trailer 1: (Official)

Trailer2 : (Theatrical- ez vagányabb)

Reklámok

The Beaver (A Hódkóros, 2011)


Ismét egy sziporkázó magyar cím.

Sztori:
Walter úgy érzi, hogy élete kicsúszott kezei közül. Vállalkozása a csőd felé halad, a családi élet örömei nem hozzák lázba, biztos úton halad a teljes depresszió felé. Ekkor azonban egy hódra talál, aki ezentúl őt fogja képviselni…

Vélemény:
A marketing fogások kicsit ebben az esetben is félrevezetőek voltak. A bajos egyén kitűnt a trailer-ekből, de azok inkább egy aranyos félig meddig komolytalan valaminek próbálták meg eladni, pedig a film minden csak nem aranyos. Inkább olyan, mint egy segélykiáltás. Van egy középkorú férfi, aki elveszettnek érzi magát a mindennapi élet monoton megpróbáltatásai között, de senki sem érti meg igazán. Itt jön a képbe a hód. A hód az önvédelem egy formájává válik, s eleinte, attól függetlenül, hogy mindenki csak még hülyébbnek nézi, a hód pozitív hatása kézzelfogható lesz. Csak az a baj, hogy az embernek azon oldala, mely sikeressé teszi, hajlamos néha átvenni a hatalmat…

Ez egy amolyan igazi családi dráma, az apa tragikus történetével előtérben. Mellette megismerkedünk a feleség, s a nagyobbik gyermek apróbb drámájával is, de azok inkább csak kikerekítik, általánosabbá teszik a történetet, elveszik de ugyanakkor alá is támasztják a bolond forrongását. Tipikusan amerikai? Eléggé. De nem a fojtó módon. A karakterek, bár kicsit sablonosak, elég összetettek, s érzéssel vannak felépítve. Ez leginkább Jodie Foster-nek köszönhető, aki nagyszerű rendezői munkát vitt véghez.
Maga a cselekmény lineáris, nem ágazik szerteszét, s eléggé Mel Gibson tour de force-ba torkollik, ami csak azoknak rossz dolog akik nem tudnak elszakadni a színész valóságban problémás életétől és nézeteitől s egyfolytában azon kell lovagolniuk.
A film csúnyán alulteljesített a mozikban, ez részben a rossz marketing, részben Mel Gibson,s részben az eszméletlenül furcsa hód eredménye. Ettől függetlenül el kell ismerni, hogy a hódnak elég jó akcentusa és dumái voltak, egész addig, amíg át nem ment egy miniHitlerbe.

Nevek: Mel Gibszon, Jodie Foster, Anton Yelchin…

Összegezve… ha a viszonylag aranyos trailer láttán gyermekkel szeretnéd megnézni… ne tedd, mert ez a pszichológiai játék még téged is próbára fog tenni, s azon veszed majd észre magad, hogy a saját életed hiábavalóságán gondolkodsz. Amúgy meg, nagyon is ajánlott! Jó film, érdekes történet, nagyszerű alakítások.

9

Wall Street: Money Never Sleeps


wall

Az eredeti Wall Street valahogy sohasem kötötte le a figyelmem, egészen addig, amíg meg nem jelentek a folytatásról szóló hírek. Azért is lettem figyelmes rá, mert ez az első film, melyhez Oliver Stone folytatást volt hajlandó összehozni. Ezután egyszerre szedtem le az elsőt a másodikkal, s egy-két nap alatt le is tudtam mind a kettőt.

Nem lehet úgy írni róla, hogy ne hasonlítsam valahol össze a két filmet…pedig igazából két dolog köti csak össze őket: Gordon Gekko és a pénz, meg talán Charlie Sheen (Bud) cameoja. Amúgy két teljesen különböző film volt. Az első igazi nyolcvanas évekbeli hangulattal volt átitatva, amolyan igazi cápa szájízzel: gyors volt, nem magyarázott semmit (pedig az üzleti dumájukat néhány helyen elég nehéz volt követni), kegyetlen, fordulatos, embertelen. A Money Never Sleeps… egyszerűbb volt, puhább, lassabb, amolyan igazi 21 századi, családi szállal, sok érzelgősséggel, pozitív üzenettel… számomra kis csalódással, Bár talán mondhatjuk azt, hogy a két film hangvétele közti különbség az eltelt 25 év változásaira lehet utalás… bár nem tudom ezt mennyire helytálló kijelenteni.

Egy-két szót a sztoriról:
2008-ban találjuk magunkat, a gazdasági összeomlás szélén. Jake Moore fiatal bankár, mellesleg Gekko elhidegült lányának a párja. Miután Jake főnökét kisemmizik, az idős ember öngyilkos lesz, Jake pedig nem tudja szó nélkül hagyni, hogy kisemmizői (Bretton James) boldogan éljék életüket. Így kerül majd összeköttetésbe Gordon Gekko-val, aki látszólag kiszállt az üzleti életből, s csak lánya életébe szeretné visszaverekedni magát, a vér azonban nem válik vízzé, s ők ketten hamarosan egy csónakban fognak evezni…

Mire jöttem rá ebből a filmből?
Hát, talán arra, hogy ne bízz meg senkiben, főleg üzletemberekben nem, meg talán arra, hogy Charlie Sheen sokkal jobb mint Shia LaBoeuf. Amúgy egy ok film volt, mely lehetett volna sokkal erőteljesebb is. Elég eladhatóvá egyszerűsítették. Gordon Gekko karaktere amúgy fantasztikus, úgy az első mint a második filmben (még akkor is, ha érzelgős apát sikerült csináljanak a végére belőle). Le a kalappal Michael Douglas előtt.

Nevek:
Rengeteg ismert név… Michael Douglas, Shia LaBeouf, Josh Brolin, Carey Mulligan, Eli Wallach, Frank Langella, Susan Sarandon, Charlie Sheen (úgy egy percre), …

Nem húzom a szót…

Ha az első 9/10, akkor ez 7/8.

The Eclipse (2009)


eclipse

Még mielőtt bárki is rosszra gondolna, nem a Twilight-ról fogok megint írni, mert minek is csinálnék ilyet? Nem szeretem kínozni sem magamat, sem benneteket, ezért hát valami végtelenszer jobbat mutatok nektek.

A The Eclipse egy ír horrordráma (bár talán a horror kicsit erős kifejezés rá, én inkább misztikus drámának nevezném). Múltkorában netes böngészés közben akadtam rá, aztán pedig mérlegeltem egy jó percig, hogy szedjem le, ne szedjem le, az erősen félrevezető IMDB-s alulértékelés miatt (akkor alig ütötte meg a 6-ot, most nőtt egy picit, de nem jelentőset a pontszáma). Végül azonban a sztori annyira érdekesnek tűnt, hogy leszedtem, s még aznap éjszaka megnéztem (olyan jó éjfél után, ahogy azt illik). Filmtől még így nem borsódzott a hátam soha. Ledepresszáltam, s szaladgáltak a libák a hátamon még egy olyan jó 10 perccel a vége után is.

Gondolom egy ilyen bevezető után érdekel a sztori
Egy ír kisvárosban egy özvegyen maradt férfi(Michael) él családjával. Felesége szomorú halála miatt a múlt nem hagyja nyugodni. A városba egy irodalmi összejövetelt rendeznek, Michael kell hordozza az egyik neves írónőt (aki horrortörténeteket ír egyébként). Miközben ők egyre közelebb kerülnek egymáshoz, Michael életét furcsa hallucinációk forgatják fel…

Mit nem szerethetett a nép ezen a filmen? … nagyon vontatott, s az első tíz percen kifejezetten nehéz keresztüljutni. Azonban, ha ezen a tíz percen túl vagy, a többi egy lassú lavinaként fog eltakarni. A történet szép és kerek, abszolút valóságszerű, ugyanilyen lassan bontakozik ki. Kevés a horrorisztikus jelenet, viszont azok olyan jól vannak elhelyezve a filmben, hogy mindig abszolút váratlanul fognak érni, s ha esetleg a drámai szál alatt elkalandozott volna a figyelmet, biztos lehetsz benne, hogy ismét a képernyőre fogsz meredni. Igazából kevés olyan filmet láttam, mely ilyen vontatott lett volna, a misztikum ilyen jól kapcsolódjon a drámával, s a vontatottság ahelyett, hogy elvenne a varázsból, még inkább meg is kétszerezi. Érdekes itt is a halálmotívum, ugyanis a kísértet még nem halott. Vannak olyan hiedelmek, melyek szerint, mikor egy ember közel van a halálhoz, lelke néha elkalandozik a testéből… de erről nem beszélek többet, nézzétek meg inkább…

Nevek: Európai viszonylatban ismét ismert nevekkel találkozunk… Ciarán Hinds (Münich, Hallam Foe, There Will be Blood, stb.stb.), Iben Hjejle (High Fidelity, Defiance, …), Aidan Quinn (Benny and Joon, Frankenstein, Legend of the Fall, vagy pl. a Jonah Hex, hogy valami újabbat is mondjak), hogy csak a legfontosabbakat említsem.
Még valami… a filmet Conor McPherson brit viszonylatban híres ír színdarabíró írta s rendezte… meg kell jegyezni a nevet, szerintem még várhatunk tőle érdekes alkotásokat.

Hosszúra nyúlt a szó, ez a film egy élmény volt… tiszta szívvel ajánlom mindenkinek.

NAGY 10

Inception


inception

Na ez a film is már két hónapja ül kicsi filmes listámon. Elmentem moziba azzal a kétségbeesett gondolattal, hogy bizony valószínűleg életem egyik legjobb filmjét fogom látni. S igen, a film nagyon is jó volt, teljesen lekötött arra a két és fél órára, az effektusok vagányak voltak, a sztori kellőképp de mégsem túl bonyolult, s összességégében egy nagyon jó filmet láttam, mely megérte a jegy árát. De… az a plusz hiányzott. Ennél már sokkal jobbat, agyremegtetőbbet is láttam. De volt benne egy semmire sem jó rész, ami mintha a James Bond-ból szedtek volna, de volt benne egy kísértő szerelmi szál,… aminek a megoldása nekem fanyar szájízt hagyott.

De még nem mondtam el miről is van szó a filmben… Mr. Cobb egy világszerte körözött tolvaj, aki különleges közegben dolgozik… az álmokon keresztül. Ez az egész olyan mint a filmrendezés. Összehoznak egy álmot, beletesznek egy embert, s aztán kiszedik belőle amit akarnak. Meg van a forgatókönyv, mindenkinek a szerepe. Most azonban Cobb élete feladata elé lesz állítva… nem lopni kell az álomból, hanem ültetni azt. Bogarat a másik fejébe. Cobb most tisztára moshatja nevét, de akár bele is halhat…

… összehozzák nekünk a tökéletes álommanipuláló színészcsapatot, s kb. 6 szálat ültetnek egybe. 5 a valóságtól egészen Cobb kísértő múltjáig, s itt a végén pedig összekavarodik a hatodikkal, mely a másik ötből négyet akarva-akaratlanul, de mindig tönkretett. Az egész érdekes és látványos, de ahhoz képest mennyire világkavarónak lett minősítve, néhány furcsa effektuson (mely tudatosítja bennünk, hogy álmodunk) s az idő relatív folyásán kívül csak 3 relatív rövid akciófilmet kapunk, meg egy drámát, a képzeletben összekapcsolva, egy olyan végkimenetellel, amin csak felkiáltsz, hogy haha. Az az igazság, hogy az első két részét nagyon is élveztem, s a film a végéig korrekten volt kivitelezve, csak a második fele már nagyon amerikai lett.

A színészekről? kell de valamit is írni? itt vannak a nevek, ezek a nevek egyenlőek a copyrighttal:
Leonardo DiCaprio, Joseph Gordon-Levitt, Ellen Page, Tom Hardy, Ken Watanabe, Dileep Rao, Cillian Murphy, Tom Berenger, Marion Cotillard, Pete Postlethwaite, Michael Caine, Lukas Haas,

KB. 160 millió dollár. Ennyibe került, persze már a háromszorosát vissza is hozta. (De nem közelítette meg a The Dark Knight sikerét). Jó marketing? Jó Rendező? Korrekt film? Kész a recept.

Azt vitatni nem kell, hogy Christopher Nolan nagyszerű rendező, ez is egy vagány film lesz, sokakat el fog varázsolni, csak én vagyok az aki itt rinyálok, mert nekem nem forgatta úgy fel a kicsi világomat, mint anno a The Dark Knight , Memento, vagy a The Prestge (Nolan-tól),vagy mondjuk A Sweeney Todd, vagy mostanában a Scott Pilgrim vs The World. Ennyi.

Ettől függetlenül a jeggyel korrekt kell hogy legyek, mert eszméletlen munka volt mögötte.

Jegy: 9/10

incep2

A Single Man(2009)


singli


Ez a film olyan volt, amilyennek egy igazi drámának lennie kell. Az őszintét megmondva, nem gondoltam volna, hogy egy divattervező ilyen hatásos kis filmet képes összehozni (Tom Ford írta, rendezte, s ő volt a producer is), ismét csalódtam. Ez esetben kellemeset.

Annyival kezdeném, hogy ez a film nem mindenkinek való. Sokakat fog zavarni a vontatott stílus, a valamennyire burkolt (más filmekhez képest), mégis erős homoszexuális töltet. Engem speciel nem zavar, ez egy olyan része a világnak amelybe tényleg csak filmek által nyerek betekintést (mint sajnos annyi más számomra kicsit vonzóbb részebe is), szóval akinek nem inge, ne vegye magára, s nem kell mások felett ítélkezni.

A történet középpontjában egy meleg tanár áll, aki partnere hirtelen halála után egyedül próbálja meg teljességben tengetni napjait, kisebb-nagyobb sikerrel…

Igen, ez nem hangzik valami erélyesen. Abban viszont, ahogy ez a sztori meg van valósítva s tálalva van, van egy olyan erős hatás és emberi töltet, hogy szerintem bárkit leköt aki veszi a fáradságot (kivéve talán ultrakonzervatív elvtársainkat). Nekem speciel mi tetszett: az egy szeretett ember után maradó sivárság bemutatása, a vagány többnyire elég intellektuális szöveg, mostanában a filmek többségében szinte csak ötleteseket káromkodnak. Aztán a játék a színekkel, az álmok és képzelgések… tényleg nem találok kivetnivalót. Ez egy szép film volt.

Egy-két szót a színészekről:
Colin Firth – ez egy igazán szép alakítás lesz. Ez egy nagyon komplex, hús-vér, mégis fásult karakter volt, Firth pedig nagyon szépen vitte végig az elejétől a végéig.
Julianne Moore – bár sajnos elég kevés szerep jut neki a filmben, a történet szempontjából azonban nagyon is fontos volt… az egyetlen nő hősünk életében (nem fogk spoilerezni itt, nézzétek meg ,p)
Matthew Goode (Leap Year, ……)- fájdalmunk kedves tárgya
Nicholas Hoult (talán a Skins-ből ismeritek, vagy az About a Boy-ból) – ő lesz a szépséges fiatal kísértőnk (na jó, ettől a mondatomtól még én is irtóztam egy kicsit).

Nehéz, de szép film. Szerintem látni kell!

10

Shrink(2009)


Shrink (2009)
shrink
Egy lassú dráma, melynek csak egy kis marketing hiányzott ahhoz, hogy esetleg nagy film lehessen. De talán épp azért nem kapta meg, mert nem mindenki szereti a fimművészet (bár nem tudom mennyire helyes még ez a megnevezés, ha a mai sorozatgyártást vesszük alapul) ezen változatát.

A sztori középpontjában LA egyik menő “dilidokija” áll, aki személyes tragédiával küszködik,
mely teljesen felforgatta életét, sehogy sem tud visszaállni a normális kerékvágásba, továbblépni, folytatni, tanácsot adni másoknak miközben ő is tanácstalan.
Ezenkívül a cselekmény több apróbb mellékszálon is fut, ezeket valamennyire a doktor kapcsolja össze. Érdekes azonban, hogy minden szereplőnek megvan a maga hiányossága.
Másfél óráig lehet úgy nézni, hogy nem tudod hova jut, s kellemeset csalódsz a végében, a film vége ellentétben van a menetével, egyfajta bizonyíték, jótanács, pozitív életnézetről árulkodik,
a szenvedésből és a rosszból is születhet valami jó, valami szép, ami talán másokat is elgondolkoztat vagy megfog majd valamennyire.

Kevin Spacey csak hozza a formáját, jó mint mindig. Érdemes bármilyen filmet megnézni amihez köze van.

lehet egy kicsit lassú talán… de nálam 10