A vadászat folytatódik.



2 hónap és 8 nap. Mit jelent ez? Ennyi ideje nem írtam. Miért is? Mert mindig akadt más szarság ami lekösse vagy az időm, vagy az agyam, de legtöbb esetben mindkettőt. Éljen a mókuskerék!

Abba viszont belegondolni is rossz, hogy mennyi film gyűlt fel a listámon ez idő alatt, főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy napi egy filmet akkor is megnézek, ha csak 2-3 vagy 4 órát alszom aztán. Egyeseknek pia, másoknak vicces tabletták, vagy kaja, vagy esmeralda, vagy örökös siránkozás, vagy twilight… nekem ez. Nem nyújtom hát a szót, csak az újabb vadásszezon kezdetét akartam jelezni… 🙂

Meg egy kis zene, hogy ne unatkozz betűrakosgatás közben…

1. London Boulevard (2010) – egy ex bűnözőből lett botcsinálta testőr egyensúlyozása az alvilág, testi kísértések s a múlttól való szabadulás között. Colin Farrell s Keira Knightley, megszokott sztori, néhány jól illesztett elemmel, sablonos, de mégis hatásos csattanóval. 8

2. The Way (2010) – erről hosszabban szerettem volna írni, de nem jött össze. Egy gyönyörű film egy apáról, aki arról értesül, hogy fia az ‘El camino de Santiago‘ (aki nem tudná, Európa egyik leghíresebb zarándokútja) kezdetén életét vesztette. Az apa a fejébe veszi, hogy beteljesíti a fia sorsát, és eljuttatja az úti célba. Gyönyörű film, emberekről, emberségről, fájdalomról, megnyugvásról, választásokról, az életről. Visszatekintésekkel tarkított, színes tájakon átvezető, az emberi lélek mélyébe markoló film. Martin Sheen egyik legjobb alakítása az utóbbi időben. 10

3. The Way Back (2010) – Egy megkérdőjelezhető igaz történeten alapuló film, mely a szabadsághoz vezető hosszú utat írja le, Szibériától egészen Indiáig. Nagyszerű alakítás Jim Sturgess-től s Ed Harris-től. Viszont kötélidegek kellenek ahhoz, hogy végignézd. 8.5

4. The Eagle (A Sas -2011) – ott folytatódik, ahol a Centurion abbamaradt. Egy római katona, apja becsületének érdekében, vissza akarja szerezni a tragikus sorsú kilencedik légió aranysas szobrát, s hűséges kelta szolgájával a vad, még akkor nem skót felföld mélyébe fognak merülni. Channing Tatum, Jamie Bell. A Centurion jobb volt, de ez is nézhető. 7.5

5. The Rite (A rítus, 2011) – Ördögűézés Anthony Hopkins módra. Been There, done That. 5.5

6. The Adjustemt Bureau (Sorsügynökség, 2011) – érdekes perspektíva, nyomi szerelmi történettel ötvözve. A szerelem mindent legyőz, még akkor is, ha egy teljes titkos sorsváltoztató ügynökség van ellene. A film sorselhatárolós ötlete fenomenális, s valahol politikai kritikát is takar. A lehetőségek szerint, ezt vagy akcióval, vagy romantikával lehetett volna övezni, hogy a közönséges nézőknek emészthető legyen, ezen film esetében ez utóbbi győzött, s egyértelműen a film kommersz gyengepontja is lett. Matt Damon, Emily Blunt. 8.5

7. Unknown (Ismeretlen férfi, 2011) – felébredsz a kómából, s rájössz, hogy valaki más lépett a helyedbe, s identitásod lényegében megszűnt. Ezért pedig elindulsz, hogy az igazad bebizonyítsd… érdekesen kezdődik, de már az elejétől sejteni lehetett hogy a 007 s a Bourne filmek homogén keverékébe fog torkollani. Ettől függetlenül nagyon is nézhető. 8

8. Take me Home Tonight (Szédületes éjszaka, 2011) – eltolt okosfiú, aki inkább a kényelmes semmit választja ahelyett, hogy valamit kezdjen az életével, s egy videotékában tengeti napjait. Egy napon odavetődik a lány aki elérhetetlennek tűnt gimiben, s most is elérhetetlen, de egy ügyes hazugság s egy felvetődő partilehetőség után a kocka fordulni látszik, marad hát a hazudozás, aminek persze sok-sok necces helyzet lesz az eredménye. Sablonos film? igen, az, kétségkívül az. De mi volt megkapó benne? A feelingje. Olyan tipikus kilencvenes évek vígjátéknak volt felépítve, amiken mindannyian felnőttünk (ezt persze a 20+ korosztályra értem), s amiket olyan szívesen hordunk le, s mégis, amikor valami ilyesmivel találkozunk, valahol édes nosztalgiát kelt, még akkor is ha csak hollywoodi töltelék. BTW, Topher Grace szimpatikus volt ebben a filmben, ez is egy olyan mondat amit csak egyszer írok le ebben az életben. 8.5

9. Dylan Dog – Dead of the Night (2011) vannak a normális emberi lények, s vannak a horrorfilmbe illő alakok. Persze mindkét fél létezik. A kettő közt van Dylan, a detektív, akinek a múltja a két fél közé tehető valahova, a jelene pedig, akármennyire is ellenére van, ugyanoda vezeti vissza. Nyolcvanas évekbe illő sablonos sztori, kellemesen fekete humorral fűszerezve. Maga a film nem igazán jó, de nézhető, még akkor is ha Brandon Routh annyira fásult, mint a száz éves tölgy az erdő közepén. 7

10. Gnomeo and Juliet (Gnómeó és Júlia, 2011) – a shakespeari tragikus történet kertitörpe animációba ültetve. Első gondolatom: utálom a kertitörpéket, s a hideg futkos tőlük a hátamon. Így nehéz obektívan ítélkezni. Második gondolatom: volt benne néhány érdekes ötlet, de a fűnyíróversenyes és a rózsaszín flamingós részeken lovagolva, s sok más apróságon tovább kiakadva azt mondhatom, menekülj! 4.5

Mára Ennyi. Folyt. Köv.

Reklámok

Despicable Me (Gru -2010)


Emlékszem erre el akartam menni moziba, végül nem jött össze, jóval később láttam, akartam írni róla, de nem jött össze, most akarok írni róla… s igyekszem itt összeszedni a gondolataim… de már nem jön össze.

Mire emlékszem a sztoriból?
Gru egy igazi gonosz zseni. Élete legnagyobb terve? Ellopni a Holdat! Van azonban Gru-nak egy elég nerd kinézetű, de annál ‘félelmetesebb ellensége’: Vector (:)))). Miközben Gru azon töri az agyát, hogy miként bánjon el vele, észreveszi, hogy három árva kislány gond nélkül jut be Vector bázisára, hogy sütiket adjon el neki. Ezen felbuzdulva Gru elhatározza, hogy mocskos céljai elérésének érdekében örökbe fogadja a három árvát…

Mire emlékszem a véleményemből?

Kb. Annyira, hogy a kicsi sárga emberkék az agyamra mentek.

Na jó, épp ennyire szenilis még csak nem vagyok. Ez a film is egyike azoknak az újfajta animáció-komédiáknak. Igen, azoknak melyek a kiforgatós humoron alapszanak, s amolyan kétarcú hős-antihőseik vannak (lásd Megamind, ha minden jól megy oda is hamarosan eljutok). Szóval, a hősünk amolyan esetlen, de annál jobban felfegyverzett antihősnek indul, kétes családi háttérrel, 0 érzéssel. A viselkedése nagyon szépen ki van alakítva, s már akkor is szórakoztató lenne, ha végig így maradna, s az egész film csak az ő felsüléseiről szólna. De nem, meg lett dobva egy álnok ellenséggel, ugyebár mindenkinek kell legyen egy Nemesis-e. S az egész csak még érdekesebb lesz akkor, amikor a három lány is hozzá kerül, s felforgatják az életét… s ugyanakkor rá kell ébredjen, igenis, neki van szíve. Bizony-bizony…. a filmnem egy picit rejtett de annál erősebb Pro adoptáció üzenete van… először én is röhögtem amikor megláttam ezt a mondatot valahol a net hálójában… de rá kell jöjjek, hogy bizony igaz.

Az apró gonoszságok ebben a filmben nagyon szórakoztatóak, a szereplők aranyosak, a sztori egész nézhető, az animáció pedig vagány. Egy-két duma nagyon jól sül el… például az amikor Gru megnyeri a plüss unikornist Agnes-nek s az elordítja magát, hogy ‘It’s so fluffy!!!!‘, az feledhetetlen. S néha még a kicsi sárga emberek is viccesek lesznek… amikor épp nem idegesítőek.

Készítettek még egy csomó animációs rövidfilmet a kis sárga emberkékkel a középpontban, azok, akiket nem idegesítenek halálra megnézhetik őket youtube-on (pl. http://www.youtube.com/watch?v=BYBw_o_2nG0 ), vagy letölthetik őket, ha rákeresnek a 2010 best short movies-ra kb. akármelyik torrent oldalon.

Hangok:

Steve Carell (Gru),  Jason Segel (Vector), Russell Brand, Julie Andrews, Miranda Cosgrove, Dana Gaier, Elsie Fisher (a lányok),…

Sok a duma. Summa: kellemes… tessék megnézni.


8/9

The Other Guys


other

Na megvolt ezen nyár agyatlan zsarukomédiája is. Egy furcsa párost hoztak itt nekünk össze Mark Wahlberg s Will Ferrell személyében. Legalábbis szerintem. Azért tűnt így, mert különböző típusú filmekben szoktam meg őket (ha Ferrell-t meg lehet szokni egyáltalán).

Sztori?
Két detektív, akiket mindenki palira vesz, az igazi nagymenők útjára akar térni, s fel akar göngyölíteni egy igazi nagy ügyet… tervük azonban elég érdekesen alakul…

Vélemény?
Az egész film az ellentéteken alapszik, a poénok háromnegyede nagyon be is jött… vagány zsarukomédia volt, s a színészek közti alapvető különbség szépen át lett ültetve erre a nem mindennapi párosra is. A Cameok s a kiegészítő karakterek változatosak s vagányak voltak, csak tovább javították a hangulatot. A film közepétől kezdve azonban volt egy törés, mintha az ötlet kicsit elfogyott volna, s a megoldás viszonylag banális volt (mondjuk nem tudom milyen nem banális megoldást lehet szolgáltatni egy ilyen filmnek, szóval ezzel még ne is kötekedjünk sokat). Ami viszont még annyira sem tetszett, a következő volt: (spoilerezek) minek kellett Gamble karakteréből afféle bipoláris stricit csinálni? Szerintem ez teljesen nevetséges s felesleges volt. Összessgében pozitív.

Szereplők: na itt lesz mit sorolni. A prímet mindenképpen Mark Wahlberg viszi. Will Ferrell (akit általában nagyon utálok) most egy nézhető arcát nyújtotta, s még mosolyogtam is rajta (amit tényleg fel kell jegyezzek valahová). Steve Coogan-tól a szokásosat láthattuk, s igazából mást el sem várhattunk, Michael Keaton pedig újabb plusz pontot szerzett rehabilitálódó karrierjéhez. Samuel L. Jackson s Dwayne Johnson beugró szerepe eszméletlen hangulatos lett, szétnevettem magam rajta, Eva Mendes pedig szokatlan módon a humor érdekes forrása lesz… ja s még Derek Jeter (baseball …) is megjelenik a filmben.

Szerintem érdemes megnézni, kellemes agyatlan másfél óra lesz.

Jegy: 8

The Slammin’ Salmon


slam

Ettől a filmtől én igazán nem vártam sokat, aztán végül nagyon jót szórakoztam rajta. Egy élég élesre sikeredett kis paródia.

Egy étterem eszeveszett estéjét fogjuk látni, amikor is a manager fűt-fát ígér a pincéreknek, s egyfajta versenyt hirdet, csak azért, hogy a tulaj (az egykori profi ökölvívó) ki tudja fizetni tartozásait, s ne törje össze őt.

Hát igen, a film témájából is látszik, ezt nem kell komolyan venni. Az alap ebben az esetben tényleg a kifigurázáson, s a versenyszellemen lesz. A dumák nagyon jók, a helyzetek néha érdekesek, furák, esetlenek, kellemetlenek, néhány poén nagyon durva, egyenesen gusztustalan és meghökkentő, de az egészet egybe véve, nagyon is illik egy éles hangvételű paródiához. Nagyon jó még az, ahogy a karaktereket kitalálták, más körökből származnak, mások a szellemi képességeik, jellemvonásaik, s ez csak hozzá fog tenni a film komikumához, mivel ezt az előnyt elég jól kihasználták a film kitalálói.

A filmnek tulajdonképpen Jeff Chase karaktere lesz a központi alakja, ő forgat fel mindent, majd egy bizonyos szinten ő is rakja helyre. A többi főszereplő viszonylag ismeretlen, de nagyon jó alakításokat nyújtanak.
A mellékszereplők között találkozunk ismert nevekkel, ahogy ők felbukkannak s tulajdonképp ízesítik s felbontják a filmet, olyan hangulatot ad neki, mintha egy- egy pillanatban egy sorozat epizódjait néznéd egymás után. Mellékszereplők: Will Forte, Michael Clarke Duncan, J.D. Walsh, Michael Weaver, Morgan Fairchild, Lance Henriksen, …

Nem maradt sok írnivaló, érdemes megnézni

8