A vadászat folytatódik.



2 hónap és 8 nap. Mit jelent ez? Ennyi ideje nem írtam. Miért is? Mert mindig akadt más szarság ami lekösse vagy az időm, vagy az agyam, de legtöbb esetben mindkettőt. Éljen a mókuskerék!

Abba viszont belegondolni is rossz, hogy mennyi film gyűlt fel a listámon ez idő alatt, főleg ha azt vesszük figyelembe, hogy napi egy filmet akkor is megnézek, ha csak 2-3 vagy 4 órát alszom aztán. Egyeseknek pia, másoknak vicces tabletták, vagy kaja, vagy esmeralda, vagy örökös siránkozás, vagy twilight… nekem ez. Nem nyújtom hát a szót, csak az újabb vadásszezon kezdetét akartam jelezni… 🙂

Meg egy kis zene, hogy ne unatkozz betűrakosgatás közben…

1. London Boulevard (2010) – egy ex bűnözőből lett botcsinálta testőr egyensúlyozása az alvilág, testi kísértések s a múlttól való szabadulás között. Colin Farrell s Keira Knightley, megszokott sztori, néhány jól illesztett elemmel, sablonos, de mégis hatásos csattanóval. 8

2. The Way (2010) – erről hosszabban szerettem volna írni, de nem jött össze. Egy gyönyörű film egy apáról, aki arról értesül, hogy fia az ‘El camino de Santiago‘ (aki nem tudná, Európa egyik leghíresebb zarándokútja) kezdetén életét vesztette. Az apa a fejébe veszi, hogy beteljesíti a fia sorsát, és eljuttatja az úti célba. Gyönyörű film, emberekről, emberségről, fájdalomról, megnyugvásról, választásokról, az életről. Visszatekintésekkel tarkított, színes tájakon átvezető, az emberi lélek mélyébe markoló film. Martin Sheen egyik legjobb alakítása az utóbbi időben. 10

3. The Way Back (2010) – Egy megkérdőjelezhető igaz történeten alapuló film, mely a szabadsághoz vezető hosszú utat írja le, Szibériától egészen Indiáig. Nagyszerű alakítás Jim Sturgess-től s Ed Harris-től. Viszont kötélidegek kellenek ahhoz, hogy végignézd. 8.5

4. The Eagle (A Sas -2011) – ott folytatódik, ahol a Centurion abbamaradt. Egy római katona, apja becsületének érdekében, vissza akarja szerezni a tragikus sorsú kilencedik légió aranysas szobrát, s hűséges kelta szolgájával a vad, még akkor nem skót felföld mélyébe fognak merülni. Channing Tatum, Jamie Bell. A Centurion jobb volt, de ez is nézhető. 7.5

5. The Rite (A rítus, 2011) – Ördögűézés Anthony Hopkins módra. Been There, done That. 5.5

6. The Adjustemt Bureau (Sorsügynökség, 2011) – érdekes perspektíva, nyomi szerelmi történettel ötvözve. A szerelem mindent legyőz, még akkor is, ha egy teljes titkos sorsváltoztató ügynökség van ellene. A film sorselhatárolós ötlete fenomenális, s valahol politikai kritikát is takar. A lehetőségek szerint, ezt vagy akcióval, vagy romantikával lehetett volna övezni, hogy a közönséges nézőknek emészthető legyen, ezen film esetében ez utóbbi győzött, s egyértelműen a film kommersz gyengepontja is lett. Matt Damon, Emily Blunt. 8.5

7. Unknown (Ismeretlen férfi, 2011) – felébredsz a kómából, s rájössz, hogy valaki más lépett a helyedbe, s identitásod lényegében megszűnt. Ezért pedig elindulsz, hogy az igazad bebizonyítsd… érdekesen kezdődik, de már az elejétől sejteni lehetett hogy a 007 s a Bourne filmek homogén keverékébe fog torkollani. Ettől függetlenül nagyon is nézhető. 8

8. Take me Home Tonight (Szédületes éjszaka, 2011) – eltolt okosfiú, aki inkább a kényelmes semmit választja ahelyett, hogy valamit kezdjen az életével, s egy videotékában tengeti napjait. Egy napon odavetődik a lány aki elérhetetlennek tűnt gimiben, s most is elérhetetlen, de egy ügyes hazugság s egy felvetődő partilehetőség után a kocka fordulni látszik, marad hát a hazudozás, aminek persze sok-sok necces helyzet lesz az eredménye. Sablonos film? igen, az, kétségkívül az. De mi volt megkapó benne? A feelingje. Olyan tipikus kilencvenes évek vígjátéknak volt felépítve, amiken mindannyian felnőttünk (ezt persze a 20+ korosztályra értem), s amiket olyan szívesen hordunk le, s mégis, amikor valami ilyesmivel találkozunk, valahol édes nosztalgiát kelt, még akkor is ha csak hollywoodi töltelék. BTW, Topher Grace szimpatikus volt ebben a filmben, ez is egy olyan mondat amit csak egyszer írok le ebben az életben. 8.5

9. Dylan Dog – Dead of the Night (2011) vannak a normális emberi lények, s vannak a horrorfilmbe illő alakok. Persze mindkét fél létezik. A kettő közt van Dylan, a detektív, akinek a múltja a két fél közé tehető valahova, a jelene pedig, akármennyire is ellenére van, ugyanoda vezeti vissza. Nyolcvanas évekbe illő sablonos sztori, kellemesen fekete humorral fűszerezve. Maga a film nem igazán jó, de nézhető, még akkor is ha Brandon Routh annyira fásult, mint a száz éves tölgy az erdő közepén. 7

10. Gnomeo and Juliet (Gnómeó és Júlia, 2011) – a shakespeari tragikus történet kertitörpe animációba ültetve. Első gondolatom: utálom a kertitörpéket, s a hideg futkos tőlük a hátamon. Így nehéz obektívan ítélkezni. Második gondolatom: volt benne néhány érdekes ötlet, de a fűnyíróversenyes és a rózsaszín flamingós részeken lovagolva, s sok más apróságon tovább kiakadva azt mondhatom, menekülj! 4.5

Mára Ennyi. Folyt. Köv.

Das Weisse Band- Eine Deutsche Kindergeschichte (The White Ribbon – 2009)


weisse

Ehhez az Oscarra jelölt szürke filmhez megvártam az egyik legszürkébb estém, amikor a hangulatom igazán hozzásimul a film valójához, s kellő türelmem és figyelmem lesz hozzá. Ez a várakozás meg is hozta a gyümölcsét. Ez a film nagyszerű volt, több szempontból is, emellett épp azt a kicsinyes falusi légkört példázza melyben én is felcseperedtem, s amit annyira nem szívlelek.

A történet:
Egy idős tanító mesél nekünk egy furcsa történetet a faluról ahol fiatalkorában tanított, 1913tól egészen az első világháború kitöréséig…

Mi tetszett s mi nem?
Igazából olyat ami nem tetszett nem fogok tudni mondani, mert tudtam mi vár rám, s a vártnál még egy kicsit jobb is volt. A film egyik óriási pozitívuma a hangulata: a szürke légkör fekete-fehér képkockákban, szürke, kifejezetten germán emberekkel, a még szürkébb falusi beletörődő társaság, ahol mindenkin áttaposnak, s akik a bosszút csak hátba döféssel ismerik. Rengeteg karakterrel, akik bár a felszínen normálisnak tűnnek, sötét titkokat rejtegetnek, s ha a felnőttek ilyenek, milyenek lehetnek a gyermekek? A film egyik vezérgondolata épp ez, hogy még a gyermekek sem szentek, s az egész társaság a kárhozat felé megy. A fehér karszalag, mely a film címeként is szolgál, érdekes motívum, a tisztuláshoz vezető jel, bélyeg, valami olyasmi mint a skarlát betű, annyi különbséggel, hogy ettől meg lehet szabadulni :p, s a fehér karszalag nem csak a rosszat tevő gyermek büntetése kellene legyen, hanem az egész titkolódzó társaságra ráférne. A másik hatalmas pozitívuma a filmnek, a család bemutatása, mennyire másak voltak a családon belüli viszonyok ezelőtt 100 évvel, mint most. A fiatal kotnyeles tanító, a történet későbbi mesélője, pedig afféle detektívként mozog eme kicsinyes közegben, s a rosszmájú apróságok mögött rejlő igazi ügyet próbálja meg kibogozni… ezzel pedig több embernek a lábára lép… nem mesélek többet mert ez is egy olyan film amit nem igazán lehet leírni… letargikus, egzisztencialista, tele pszichológiai játékkal, régies szellővel, egy másik világ rajza, melynek maradványai, ha jobban körülnézel, még ma is felfedezhetőek… jaj és még annyi, vigyázat, néha zavaró beszélgetésekkel s kockákkal találkozhat az ember… 🙂

Nevek:
Michael Haneke (Funny Games) írta és rendezte.
Christian Friedel, Leonie Benesch, Ulrich Tukur, Ursina Lardi, Burghart Klaußner, …

Ez egy jó film volt, bár talán a vasárnap délutáni filmnézőnek nehézséget okozhat….


10

Shutter Island


shutter1

Scorsese+ DiCaprio = wow. Mindig. Mármint nekem eddig minden együtt összehozott filmjük On the Top-nak tűnt, attól függetlenül, hogy a kritikusok kötekednek-e vagy nem. Gangs Of New York, The Aviator, The Departed, most pedig a Shutter Island… ültünk a moziban s szinte le sem vettük a szemünket a vászonról… egy ember kiment a teremből, mindenki felé fordult, s nézte: ez hülye? Nem volt az. Kb. 4 perc múlva visszajött, biztos sürgős dolga akadt. ,p

Komolyan mondom… aki azt mondja, hogy kiszámítható volt, az szerintem csak azért mondja ezt, mert a végén: Há! az volt amit én mondtam. Egyáltalán nem volt kiszámítható. Én legalább 3 végkimenetelt tudtam volna jósolni neki, s egészen az utolsó fő jelenetekig nem fogod biztosra tudni melyik lesz az… érezni fogod, de nem fogod biztosra tudni. Aztán… aki a Madhouse(2004)-al hasonlította össze: Be serious. A két film ég és a föld. A Madhouse egy elég gyenge próbálkozás volt, s bár igen, a fő téma talán ugyanaz, a két film egyáltalán ne ugyanazt fogja nyújtani a nézőnek. Aztán a kritikusok pedig… ezt a filmet kell leszólják? Más ennél rosszabb filmek pedig sorra söprik be az Oscarokat… Érdekes volt, mekkora űr tátongott a nézők és a kritikusok véleménye között.

Scorsese itt is a tökéletességre törekedett. Ezt mutatja az is, hogy a film kiadását 2009 októberére tervezték, s végül áttették 2010 februárjára.

A sztori: Teddy Daniels US Marshal-t új megbízatása Shutter Island-re vezeti, ahol egy megszökött elmebeteg nőt kellene kézre kerítenie. Azonban ahogy mélyebbre ás, a dolgok egyre csak furcsábbnak, hiányosabbaknak és eltitkoltabbnak látszanak…

Igen, ilyesmi sztorit már láttunk. Azonban, a filmnek volt néhány nagyon nagy erőssége. Az egyik Scorsese kekec tökéletessége, ahol minden a helyén kell legyen a hatás érdekében. A másik pedig, a nagyon jól összeválogatott színésztársaság:
DiCaprio … hát ő DiCaprio… hozza a tőle megszokott fenomenálisat… a fizikai és szellemi leépülés a karakterén kézzel fogható lesz.
Mark Ruffalo … Leo-val elég érdekes párost alakítanak… s bár karaktere első ránézésre csak egy sima csicskás… igazából fontos láncszeme a cselekménynek
Michelle Williams… a látomásosság beteges eszköze lesz
Ben Kingsley s Max von Sydow pedig a kétszínűnek tűnő gyanús vezetéssel lesznek elfoglalva.
Találkozunk még Emily Mortimer-rel, Patricia Clarkson-nal, Jackie Earle Haley-vel, Elias Koteas-sal, John Carroll Lynch-el, s legyen akármilyen kis szerepük is, nélkülözhetetlenek lesznek a cselekmény láncszemeiben, s a film hangulatának aprólékos tökéletesítésében.

A látomásosság fog keveredni az igazi világgal… világokkal… szemszögtől függ, oly módon, hogy a végéig nem fogod igazából kitalálni, most mi is az igaz, ezt most direkt csinálják, valami baj van? Le fog kötni. Sok kötéllel. A cselekmény siettetett, felkavart, gyors menetű, egy klausztrofóbiát keltő zárt területen, melyből nincs menekvés.

Az egyetlen jelenet talán ami eltúlzott volt, az az amikor a film vége fele Daniels potyára berúg egy ajtót amit simán ki lehetett volna nyitni.

Szerintem
10

shut

Død snø


dod


Hú, ezt még nagyon rég láttam, mikor nagyon új volt még, s most találkoztam megint vele, gondoltam megér néhány sort.

Kicsit lehet elfogult leszek, de ez pont az a fajta horror-komédia amit én úgy komálok. Brutális, beteges, poénos, undorító, és nagyon-nagyon szórakoztató. A történet néhány fiatalról szól, akik egy menedékházban rábukkannak azoknak a náci katonáknak a pénzére, akik miután a háború vége fele kiűzetettek a norvég kisvárosból, durva fagyhalált halnak a hegyek között. A pénz hatalma azonban úgy tűnik, hogy erősebb még a halálnál is…

Másfél óra agyhalál ez a film, de minden percét megéri. Nem mondom, hogy tökéletes, mert nem az, de mindenképpen pozitív élmény lesz azoknak, akik szeretik az ilyen típusú ‘alkotásokat’. A sok kis apró hiba az éles szemeket majd megüti azért… de ezekbe most nem megyek bele részletesen(túl sok zombie… annyi náci katona kiirthatta volna a várost simán… stb. stb.).

Az az igazság, hogy én Norvégiából ilyen stílusú filmet még nem láttam. Mindenképpen valami új volt errefelé. Benne volt a Hollywood-ság, ugyanakkor mégis lehetett érezni, európai.

Sötét este, max. popcorn ropinak, nézd meg…

9

Into The Storm


storm

Ez az első direkt Tv-vászonra (tudom, hogy képernyő… direkt írtam így) készült film amiről írok, lehet az utolsó is egyben, bár ki tudja.

Winston Churchill nevét gondolom senkinek sem kell hosszasan magyarázni, hogy leessen, nagy koppanással, kiről is van szó. Igen, ez a film róla szól. Élete (a világ számára) legmeghatározóbb részéről, a második világháborúról, s az azt követő évekről.

Churchill karaktere, beszólásai, fura arroganciája, gyors, meggondolatlannak tűnő de alapozott ötletei nagyon jól átjönnek a filmen. Talán az az egyetlen problémája az egésznek, hogy egy kicsit sokat sűrít másfél órába, s ezért a végén összecsapottnak fog tűnni… de Istenem, nem a mozivászon gyöngyszemének készült, nem is biopic-nek… nagyon jó szórakozás leülni másfél órára a Tv elé s belemerülni kicsit a történelembe…

Az ismertebb színészek közül megemlíteném Brendan Gleeson-t (aki nagyon szépen alakítja Sir Winstont) és James D’Arcyt (róla ezen film alapján semmi különöset nem lehet megemlíteni, csak az ismertebb nevek közé tartozik).

Mindenkinek ajánlott, több pozitívummal maradsz utána mint negatívummal…

8/9

Inglourious Basterds


basterd

2 szó: QUENTIN TARANTINO

s ezzel mindent elmondtam.

szóval, mit is lehet várni akkor a filmtől?
fergeteges párbeszédet, illetve monológot, esetlen, vicces, mégis durva karaktereket, egy kis darabolással megfűszerezve, átitatva iróniával. kb. ez a recept.

A cselekmény a II világháború idejébe van helyezve, mikor is az amerikaiak egy zsidó csapatot küldenek Európába egy különleges céllal,
Nácikat ölni!

A szereposztásról is néhány szót:
Brad Pitt- bár azt hittem nagyobb szerepe lesz a filmben (talán épp az volt a kulcsa, hogy nem volt), egyszerűen fergeteges volt.
Lt. Aldo Raine nagyon átjön. kemény, ugyanakkor esetlen, komikus és kicsit redneck.
Eli Roth (a Hostel filmek rendezője)- Tarantino egyik legjobb barátja, Donny Donovitz a ‘Medve-zsidó’
Viszont nem ők viszik a prímet.
Hanem egy német színész.
Christoph Waltz- SS Col. Hans Landa. Fantasztikus volt. Akárcsak Raine az amerikai részről esetlen volt és vicces, ugyanakkor erős és kegyetlen.
De ebben a karakterben több volt mint Raine-ben… Gyors felfogású, rendkívül művelt, okos, és ravasz.
Waltz pedig egyértelműen eggyé vált a karakterrel. A film minden egyes percében, ahol Landa jelen van érezni lehet a feszültséget
a kiszámíthatatlanságot, s azt, hogy nem lehet tudni a ravasz Col. mit gondol a szépen megformált hosszú mondatok mögött.

Bár nincs épp olyan jó, mint mondjuk a Pulp Fiction (ami felülmúlhatatlan), irtó karakteres film. MUST SEE!

egyértelmű 10, csillaggal