Scorsese+ DiCaprio = wow. Mindig. Mármint nekem eddig minden együtt összehozott filmjük On the Top-nak tűnt, attól függetlenül, hogy a kritikusok kötekednek-e vagy nem. Gangs Of New York, The Aviator, The Departed, most pedig a Shutter Island… ültünk a moziban s szinte le sem vettük a szemünket a vászonról… egy ember kiment a teremből, mindenki felé fordult, s nézte: ez hülye? Nem volt az. Kb. 4 perc múlva visszajött, biztos sürgős dolga akadt. ,p
Komolyan mondom… aki azt mondja, hogy kiszámítható volt, az szerintem csak azért mondja ezt, mert a végén: Há! az volt amit én mondtam. Egyáltalán nem volt kiszámítható. Én legalább 3 végkimenetelt tudtam volna jósolni neki, s egészen az utolsó fő jelenetekig nem fogod biztosra tudni melyik lesz az… érezni fogod, de nem fogod biztosra tudni. Aztán… aki a Madhouse(2004)-al hasonlította össze: Be serious. A két film ég és a föld. A Madhouse egy elég gyenge próbálkozás volt, s bár igen, a fő téma talán ugyanaz, a két film egyáltalán ne ugyanazt fogja nyújtani a nézőnek. Aztán a kritikusok pedig… ezt a filmet kell leszólják? Más ennél rosszabb filmek pedig sorra söprik be az Oscarokat… Érdekes volt, mekkora űr tátongott a nézők és a kritikusok véleménye között.
Scorsese itt is a tökéletességre törekedett. Ezt mutatja az is, hogy a film kiadását 2009 októberére tervezték, s végül áttették 2010 februárjára.
A sztori: Teddy Daniels US Marshal-t új megbízatása Shutter Island-re vezeti, ahol egy megszökött elmebeteg nőt kellene kézre kerítenie. Azonban ahogy mélyebbre ás, a dolgok egyre csak furcsábbnak, hiányosabbaknak és eltitkoltabbnak látszanak…
Igen, ilyesmi sztorit már láttunk. Azonban, a filmnek volt néhány nagyon nagy erőssége. Az egyik Scorsese kekec tökéletessége, ahol minden a helyén kell legyen a hatás érdekében. A másik pedig, a nagyon jól összeválogatott színésztársaság:
DiCaprio … hát ő DiCaprio… hozza a tőle megszokott fenomenálisat… a fizikai és szellemi leépülés a karakterén kézzel fogható lesz.
Mark Ruffalo … Leo-val elég érdekes párost alakítanak… s bár karaktere első ránézésre csak egy sima csicskás… igazából fontos láncszeme a cselekménynek
Michelle Williams… a látomásosság beteges eszköze lesz
Ben Kingsley s Max von Sydow pedig a kétszínűnek tűnő gyanús vezetéssel lesznek elfoglalva.
Találkozunk még Emily Mortimer-rel, Patricia Clarkson-nal, Jackie Earle Haley-vel, Elias Koteas-sal, John Carroll Lynch-el, s legyen akármilyen kis szerepük is, nélkülözhetetlenek lesznek a cselekmény láncszemeiben, s a film hangulatának aprólékos tökéletesítésében.
A látomásosság fog keveredni az igazi világgal… világokkal… szemszögtől függ, oly módon, hogy a végéig nem fogod igazából kitalálni, most mi is az igaz, ezt most direkt csinálják, valami baj van? Le fog kötni. Sok kötéllel. A cselekmény siettetett, felkavart, gyors menetű, egy klausztrofóbiát keltő zárt területen, melyből nincs menekvés.
Az egyetlen jelenet talán ami eltúlzott volt, az az amikor a film vége fele Daniels potyára berúg egy ajtót amit simán ki lehetett volna nyitni.
Szerintem
10
Sandorkavargat's Blog 